A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogyban - 1918-ig
élet kapitalizálódása: az iparosodás és a közlekedés fejlődése egy-egy gócponton nagyobb tömegű munkásságot talált egyhelyütt. Míg a dualizmusban az elmérgesedett kormányzati bajok utólagos gyógyszereként adagolta a kormányzat az országnak a kiegyezést, ugyanekkor, a munkásmozgalmaknak ebben az előtörténeti korszakában húzták fel a kereteit azoknak az egyleteknek - a kiegyezésre adandó válaszként -, amelyek a társadalmi bajok megelőző gyógyszereként kívántak hatni és működést kifejteni az elnyomott és a kizsákmányolt társadalmi osztályok részére. E szervezkedés kezdeti lépéseire a nyugat-európai munkásmozgalom befolyása, különösképp pedig a mozgalomba új szellemet vivő I. Internacionálé megalakulása (1864. szept.) volt nagy hatással. És ha később is született meg a hazai munkásmozgalom, mint a nyugat-európai, mindazonáltal a történelem porondjára lépő „negyedik rend”: az alig tegnap kialakult proletariátus csakhamar az osztályszervezkedés útjára lépett hazánkban is. A viszonylag vékonyrétegű ipari munkássággal rendelkező megyében pedig a munkásmozgalom ott építhette ki szervezeteit, ahol a kiépülő vasúti hálózat fő- és szárnyvonalain, közlekedési gócaiban, s folyómenti kikötőiben kifejlődtek az első ipari telepek, s amelyekben a pénzintézetek sűrű hálózata szőtte át e városok gazdasági életét.® Mindent egybevéve: a munkásmozgalom előtörténetének korszaka az abszolutizmus idejére esik. E mozgalom kezdeti sikerei a feudális államszervezet apparátusának a lebontási idejére estek, ekkor tették meg az első, de határozott lépéseket a birodalmi centralizáció ellenforradalmi rendszerének a keretei között, amikor még e rendszer túldimenzionált és megdrágult közigazgatási apparátusában a hivatalnokok száma a 48 előtti közigazgatás létszámának a háromnégyszeresére nőtt, s mindennek ellenére ez az államrendszer mégsem tudott csendet és rendet biztosítani, noha az igen drága hatalmi apparátust 12 000 zsan- dár és 3 hadtest is segítette az érzések és a gondolatok elnyomásának a szolgálatában. Mindezek ellenére: a hazai munkásmozgalmak előtörténetében e korszak volt a Kossuth nevével és 1848 programjával szervezett, s a szélsőbal által vezetett — abszolutizmus és kiegyezésellenes - függetlenségi mozgalmak és a gombamódra szaporodó demokrata körök és különféle társadalmi egyesületek alakulásainak és tevékenységeinek a bázisa, amelynek az időszakában a szocialista eszmék elterjedésére, ha még nem is, de a különféle forradalmi eszmékre már igen; ha a szocialista munkásszervezetek alakulásaira, még nem is, a különféle kiegyezésellenes tömegmozgalmak egyesületi kereteinek a kiépítésére azonban már sort lehetett keríteni. 148
