A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
sítenek ezen a területen és a tejtermelést is kiterjesztik.627 A cégbírósági anyagban a tervezett cégek közül egyetlen bejegyzést sem találunk, ezek az ipari üzemtervek tehát valószínűleg csupán tervek maradtak. Mindenképpen figyelemreméltó azonban, hogy a német tőke már felfigyelt a Balaton-parti lehetőségekre Üj vállalkozás volt Nagyatádon az a részvénytársaság, amely a Musza János tulajdonát képező gőzmalom és villanytelep tartozékait vette át, és annak modernizálását határozta el.028 1918-ban jegyezték be a céglajstrom könyvekbe a Havasi vajvállalat kaposvári üzemét. Ez volt a város első vajgyára.629 Új gyári vállalkozás volt, amely kereskedelmi vállalat is volt egyben a Kaposváron létrejött Gyermekruha és Munkásöltöny Gyár. Ezt a Gazdasági és Ipari Takarékpénztár Rt alapította 1917. márciusában. Villanygépekkel felszerelt üzem volt, amely produktumaival az ország ezen iparágában hamarosan vezetővé lépett elő. Sajnos, nem bizonyult hosszúéletűnek, mert az 1917. márciusában meginduló üzem már a következő év októberében beszüntette működését.030 A háború alatt nagyon megnőtt a jelentősége a kaposvári Rózsa tisztítógyárnak, amely gépeivel és felszereléseivel szinte hadiüzemként dolgozott, mert sok betegségtől szennyezett ruhaneműt tisztított és fertőtlenített, nagy szolgálatot téve ezzel a közegészségügynek. Nagyrészt hadiüzemként dolgozott a vasöntöde és gépgyár, amely azonban a mezőgazdasági gépek javítását is elvégezte. - Az azbeszt és palagyár sikeres üzemelésére mutat, hogy 1918 szeptemberében alaptőkéjét kétszeresére emelte. Kaposvár malomipara is fellendült. A cukorgyár már említett malomüzemén kívül a háború alatt létesült a Hazai Malomipar Rt. tulajdonát képező tüskevári gőzmalom. Ugyancsak Kaposváron dolgozott a Tankovits-féle Gizella gőzmalom, a Heigl-féle malom, továbbá az Erzsébet malom, amely gőzfürdővel és jéggyárral volt kapcsolatos. A Heigl-féle malom, amelyet a háború alatt vásárolt meg Kendertől, hat járatú Diesel motoros hengermalom volt.631 Eleinte igen sok volt a panasz a malmok ellen, mert a gabonaneműkből aránytalanul magas porlási százalékot számítottak. 1916-ban alispáni rendelet tette lehetővé, hogy az őröltető az őrlési díjat készpénzben megválthassa.632 Ez természetesen a tőkével rendelkező gazdagok számára volt előnyös. Végül kormány- rendelet kötötte meg a malmok szabad forgalmát. Ennek ellénére a malmoknak magas profitja volt. Több malomban kukoricaőrlést is végeztek, így pl. a MIR új gőzmalmában is. Ez a malom 1917-ben 360 q-ás napi teljesítménnyel,633 hadi őrléssel kezdte el a munkát. Teljesítő képessége ugyanakkor napi 400 q volt.634 Ezeken az üzemeken kívül - amelyekről, mint új cégekről említést tettünk - a cégbírósági lajstromkönyvekbe csupán néhány gyümölcsértékesítő vagy szeszfőzés céljából alakuló cég bejegyzését találjuk a háború időtartama alatt.635 Az természetesen előfordult, hogy régi cégek ügyes vezetői új ágakkal bővítették üzemüket. így pl. a sajtóból értesülünk arról, hogy Hirschmann Mór üzembe helyezte a várostól bérbe vett jéggyárat Kaposváron, és egy tűzifa felaprítási vállalatot is létesített 1916-ban.036 Az ipar tehát élt és dolgozott Somogybán, noha munkásainak nagyrésze a frontokon volt. Néhány gyári vállalat azonban vétkes könnyelműség vagy szerencsétlenség áldozata lett. Súlyos csapás volt pl. a megye iparára a barcsi Union gőzmalomban 1916. szeptember 6-án kiütött tűzvész. A hivatalos jelentés szerint 200 vagon liszt és 107
