Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
II. Vásárok - 4. Vásártartási szokások
ség nélkül, nemés vagy nemtelen személyre nézve egyformán tilalmaz- tátik. Majd a járásbeli szolgabírákat arra (kérik, hogy a szűrökről a felesleges cifraságokat fejtessék le, ,,megszegőit, ha nemtelenek 24 pálca- ütésekkel büntettessenek, ha pedig nemesek, ellenek . . . fenyítő per tétessen".1*’0 A kínos pedantériával körülírt cifraszűr szabványa, a céhek maradi szemléletét tükrözi, akik tartózkodtak minden újítástól. A divatot azonban nem lehetett megállítani és rendeletelkkel megtiltani. Sdkan egyfajta tiltakozásként vállalták az új divatot a maradisággal szemben. A vásárokon a nemeseket bizonyos előjogok illették. Ezeket azonban sok helyütt nem vették figyelembe. 1835-ben három látrányi nemes tett panaszt a megyénél, mivel Fehérvár szabad királyi városában helypénzt kellett a nemeseknek is fizetniök, ellenkező esetben megzálogosították őket.161 Hasonló kiváltsággal rendelkeztek a sza'bad királyi városok polgárai is, azonban ezt sem vették mindenütt figyelembe. Pécs városának tanácsa és polgármestere átiratában amiatt tiltakozott, hogy a szigetvári vásárokon a pécsi mesterembereket helypénz fizetésére kötelezték, holott ez törvénybe ütköző.162 A pécsi mesterembereket a somogyi vásárokon gyakran érték sérelmek, 1842-ben a sárdi vásáron fordultak elő konfliktusok. Az itt megjelenő pécsi szűcs-, csizmadia- és vargamestereket helypénz fizetésére kötelezték, a szűcsöknek személyenként 44 xr-t, a vargáknak pedig 50 xr-t kellett fizetniök. A csizmadiák és a szűrszabók megtagadták a helypénz fizetését, ezért az uradalom képviselője erőszakot alkalmazva, a csizmadiákat egy pár csizmára, a szűrszabókat pedig egy szűrdolmányra zálogolta meg. Pécs polgármestere az 1832/6. évi 33. törvénycikkre hivatkozva kérte a sérelem orvoslását.163 A vitát végül is a Helytartótanács zárta le, értesítve az uradalmakat jogtalan eljárásukról, egyben utasította őket, hogy a jövőben a szabálytalanságoktól tartózkodjanak. Fehérvár tanácsa is hasonló panasszal fordult a megyéhez, mivel a szántóéi búcsúvásáron 13 fehérvári mesterembert megzálogoltaik, személyenként 18 xr-t kellett fizetniök. Az 1836. évi 1072. sz. törvényre hivatkozva ezt jogsértésnek nevezték.16/l Az országos vásárokon helypénzt mindenütt szedtek, Kaposvárott pedig még kövezési vámot is, a szigetvári és a nagyatádi piacokon, a gyümölcsöt áruló kofáknak is kellett helypénzt fizetniök.16“ Az 1820. évi adatok szerint a tarifákat a következők szerint fizették az országos vásárokon.166 Marcali mezővárosában Egy ló vagy szarvasmarha után 6 xr-t fizettek A kisebb sátorért 12 ,, A boltosok 24-30 ,, Felsősegesd mezővárosában A nagy sátorért 1 forintot A középszerű sátorért 45 xr-t A kis sátorért 30 ,, 78
