Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)

I. A megye út- és közlekedési viszonyai - 7. A reformkori útviszonyok

így a marcali és a kaposvári járásban új útszakaszt ne kezdjenek el. Szerinte Surd környékén az utak helyenként já rhatatlanok és igen rossz állapotban vannak, Iharosberénytől Nemesvidig a postaút még jelezve sincs, „így az utasok gyakran a beregben eltévednek. . . Nemesvidben az utak rosszasága miatt Horvátország bánja, a zágrábi püspök ... és sok más utasok megsüllyedtek. De Babócsa, Istvándi és Berzence felé is gyakran járhatatlan állapotban van."6'’ Czindery az utak korszerűsítése terén új korszakot nyitott meg. Amíg elődei a megye két postaútját több kevesebb sikerrel csupán javítgatták, addig ő az úthálózat tekintetében alapvető strukturális változtatást javasolt. Mindenekelőtt joggal kifogásolta azt, hogy a két postaút a megye legtermékenyebb részét nem érintette, jóllehet az uradalmak jelentős része ezen a területen gazdálkodott. Felismerte, hogy az adott viszonyok nemcsak az uradalmak érdekeit sértik, de országosan is károsan hatnak, következésképpen e kérdés sürgős megoldásra vár. 1835-ben a Helytartótanácsnak küldött jelentéséből megismerhetjük véleményét és elképzeléseit is. A Siófoktól Lakon, Marcalin keresztül vezető kanizsai felső postautat az itáliai kereskedés jelentősége miatt továbbra is fontosnak tartotta. A Szigetvártól Kanizsára vezető alsó postautat már kevésbé, szerinte az „mind a levelezésre, mind pedig a kereskedésre nézve egészen haszontalan”.66 Néhány évvel korábban — 1829-ben — Török Ferenc, a megye földmérője még más véleményen volt, mivel kizárólagosan a szigetvári postaút elsőbbségét hangsúlyozta a megye vezetőinek írt egyik jelentésében.

Ez az útvonal szerinte sokkal forgalmasabb, Fiúméból, Trieszből és Zágrábból az árukat szállító társzekerek ezt az utat jobban rongálják, mivel ötször, vagy hatszor nagyobb a forgalma, mint a balatoni postaútnak.67 Valaki a jelentés margójára írta, hogy a Helytartótanácsnak küldött beszámolóból ezt a megjegyzést töröljék. Nagyon valószínű, hogy a megye vezetőinek nem állt érdekében az alsó postaút támogatása, mivel ennek az útvonalnak a közelségében a mamut nagybirtokosok voltak, így a Festetics és a Széchenyi uradalmak. A megye vezetői inkább a középbirtokosi érdekeket képviselték. Ezt támogatta Czindery alispán is, aki a két postaút mielőbbi összekötését javasolta, mégpedig a megyeszékhelyen, Kaposváron keresztül. Erre két lehetőséget is látott, nevezetesen Szemes, Túr, Babod, Mernye irányába, a másik megoldásnak pedig a Bodrog, Hetes, Juta útvonal megépítése látszott. Az utóbbit azonban jobbnak tartotta, mivel Lakig már megépített postautat tovább lehetne építeni, egészen Kaposvárig, ahonnan azt Szent Imrén, Kadarkúton, Ladon keresztül Szigetvárig vezetnék tovább. Mivel ez népes vidéket érintett, Szent Imrén és Ladon postaállomások létesítését is javasolta.

A Szigetvártól Kanizsára vezető postaúton is változtatást ajánlott, mivel az a „kincstárnak a katonai szállítások tekintetéből káros is lévén”.68 Ezért a Szigetvár, Lad, Nagyatád és Iharosberény új útvonalát sürgette. Ezt mindenekelőtt azzal indokolta, hogy a megye felsőbb részén megy keresztül, így annak hasznát többen élvezhetik. De egyébként is az eszéki, a pécsi és ennek a vidéknek a kereskedői már régebb óta azt az utat használják, mivel az lényegesen rövidebb. Az új útvonalak egyben a postaállomások módosítását is indokolttá tették. Hat új postaállomást javasolt; Lengyeltóti32