Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
I. A megye út- és közlekedési viszonyai - 3. A közbiztonság
öl hosszú volt, az építés költsége - a marihás és gyalog napszámosok értékét is figyelembe véve — 10 543 Ft 3/4 xr-ba került.25 Ez utóbbi nemcsak a megyeszékhely érdekeit szolgálta, mivel a megye és a város vezetőiben fokozatosan érlelődött meg a gondolat, hogy a megye centrális részét, amely a kereskedelem tekintetében hátrányos helyzetben volt — a kereskedelmi forgalomba jobban bevonja. 1826. márc. 9-i nagygyűlésen olyan határozatot hoztak, miszerint az iharosberényi postaállomástól Kercseligetig a megye közepén egy új kereskedelmi és postautat nyissanak meg, Felsősegesden, Kaposvárott és Kercseligeten pedig postaállomásokat állítsanak fel, amelyet a pécsi postával könnyen összeköttetésbe lehet hozni.2,1 A július 2-i nagygyűlésen pedig javasolták, hogy a kereskedelem nagyobb előmozdítása érdekében szükséges Heresznye község közelében a Dráván egy állandó hidat építeni.27 Az országos postaútnak felújításán munkálkodó megyei küldöttség véleménye szerint az új postaút a vármegye közepén menjen keresztül, mivel a megye északi és déli részeinek igényét a meglévő postautak kielégítik; „ezzel szemben a megye közepe olyan mostoha állapotban van, hogy ter- mesztményeit a rossz utak miatt kénytelen két annyi idő, és erőveszteségge a kereskedés tárgyává tenni”.28 Éppen ezért logikusnak látszik — érvelt a küldöttség -, hogy az új útvonal a megye legnépesebb és legtöbbet termő részén menjen keresztül, minek következtében ,,a kereskedésnek nagyobb kapu nyílván, a termesztők a productumok szaporítására annál inkább serkentenek . . ,”211 Az út építésénél vegyék figyelembe a természeti akadályokat is, ezért olyan helyeket jelöljenek meg, ahol nincsenek hegyek, folyók, vagy posvá- nyos területek. Felvetődött egy észak-déli útvonal építésének a lehetősége is, amely Istvándit Lakkal kapcsolta volna össze, a javaslatot azonban elvetették, mivel fontosabbnak látszott a Tolna és Baranya megyét ériintő útvonal, amely Kanizsa felé az áruforgalmat szükségképpen megsokszorozhatja. A megyei úthálózat bővítése és korszerűsítése tekintetében a XVIII. századi viszonyokhoz képest jelentős előrelépés történt. A helyi igények és a lehetőségek ismeretében a megye vezetői már nemcsak végrehajtották a felsőbb utasításokat és a rendeleteket, hanem kezdeményeztek és javaslatokat is tettek. Noha az utak készítésénél továbbra is figyelembe vették a katonai szempontokat, egyre inkább a kereskedelmi érdekek határozták meg az utak irányát és minőségi állapotát. A külkereskedelem jelentősége a jelentésekben továbbra is hangsúlyozottabban szerepelt, de fokozatosan megfogalmazódott a helyi és a regionális igény is. 3. A közbiztonság A kereskedelem együk „Achilles" pontjaiként a közbiztonság hiányát tekinthetjük, amely a vizsgált korszakban mindvégig kitapintható. A szökött katonák, a börtönökből megszökött rabok, az engedetlen jobbágyok, a csavargók és az útonállók komoly gondot okoztak, mind az országos, mind pedig a megyei hatóságoknak. A posta- és a kereskedelmi utak voltak a legkevésbé biztonságosak, mjvel g kereskedők a legértékesebb áruikat itt szálul
