Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
IX. Az élelmiszerek és a mezőgazdasági termények árviszonyai
öt somogyi nagybirtok Búza KétszeRozs Árpa Zab Kukorica Kukorica BükAz uradalom rés köny (csutás) (szemes) pozsonyi Ft xr Ft xr Ft xr Ft xr Ft xr Ft xr Ft xr Ft xr 1. Nagy István 4 6 3 15 2 48 2 36 1 50 1 30 _ _ 4 2. gr. Hadik Vil mosná (Tata, Bábony) 3 45- 2 30 1 37 1 1 2 3 45 3. Zichy Jámos (Nógocs) 3 30 2 1 45 1 15 2 4. Sáríközy Sándor (P.-korpád) 1 12- 1 - - 36- - 48- 5. Br. Orczy Lőrinc (Őrei) 32 30 2 30 2 1 30- 2 30 3 Láthatóan a helyi lehetőségekhez alkalmazkodtak a piaci árak, a megyén belül a terményeiket a belső piac hiányában olcsóbban lehetett értékesíteni. Ez azonban korántsem volt somogyi jelenség, mivel az ország különböző vidékein az eltérő adottságolk és lehetőségek következtében az árak különféleképpen alakultak és egyes vidékek között az árviszonyok tekintetében jelentős eltérések mutatkoztak. A fentiek igazolására 1819. évből mutatjuk be az alábbi árjegyzéket/*19 Hónap Helység Búza Kétszeres Rozs Árpa Zab K uko rica póz s o n y i m é r ő Ft xr Ft xr Ft xr Ft xr Ft xr Ft xr Márc. 12. Ó-Arad 2 ____ 1 3 0 1 ____ ____ 4 5 1 ____ 1 ____ M árc. 15. Zágráb 6 — 3 15 3 — 2 30 3 12 2 4 Márc. 16. Pécs 3 — 2 15 2 — 1 20 1 15 2 — Márc. 13. Miskolc 3 30 — — 2 — 1 30 1 12 1 30 Márc. 31. Győr 3 30 3 — 2 30 2 — 1 42 2 30 Márc. 26. Temesvár 2 1/2 1 30 — — 1 — 1 4 1 22 A kaposvári boltosok és a céheikben dolgozó mesterek és legények kedvezőbb helyzetben lévén, kihasználták a megyeszékhely által nyújtott lehetőségeket. A napóleoni háborúk időszakában több rendelést kaptáik a katonaságtól, különösen a posztó iránti kereslet nőtt meg, amelyből a helyi szabómesterek nadrágot, dolmányt és köpenyt készítettek, 18Q9-ben Pulovjts 172