Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
VI. Növénytermesztés és a piaci lehetőségek
A következő év termése még katasztrofélisabb volt. A megye jelentéséből megtudjuk, hogy ,,egymást érik helységeinknek hozzánk benyújtott könyörgéseik, melyekben magokat a katonaság tartására tovább már is lehetetlennek állítják".322 Az éhínség olyan méretéket öltött, hogy a lakosság többsége „Kéntelen a kukorica csutát megőrlettetni, s az abból sült kenyérrel a legtűrhetetlenebb éhségét valamennyire enyhíteni”.12’ A Helytartótanácstól a megye 200 000 Ft kölcsönt kért, mivel 79 296,5 köböl gabona hiányát kellett pótolnia.324 A megyében az éhség csökkentése radikális intézkedéseket igényelt. Megtiltották a gabonából a pálinka égetését, továbbá — átmenetileg — a cserép és más edények gabonáért való cserélése is a tilalmi listára került.'-123 A fontosabb termények kiáramlását a megyéből igyekeztek megakadályozni, ezért utasították a falusi bírákat és nótáriusokat a rendelet betartására, a vétkeseket pedig 24 pálcaütéssel büntették. A fenti intézkedést indokolttá tette az a tény, hogy ,,a szegényebb emberek élelmektől mészárosok, zsidók, fazekasok, oláh cigányok és más aprólékosokkal nyerekedők, cserepjük által nem kevés gabona húzattoíilk el, meg már azelőtt is ti I a I - maztatctt gabonacserének tilalma ismét kihirdetvén".12'1 Ebben az evben a gabonát nem volt szabad értékesíteni, a felesleget községenként az ínségesek résziére szétosztották. 1818. május 28-án Kaposvárott megalakult egy bizottság, amely felmérte a várható terméseredményeket és a szociális viszonyokat is. A megye a Helytartótanácsnak küldött jelentésében rámutatott arra, hogy a kereskedelem a rossz termésű éveket nagyon megsínylette és félő, hegy ez a gazdálkodás általános visszaesését vonja majd maga után. A katasztrofális gabonatermés következtében a burgonya termesztése előtérbe került. Megelőzőéin pedig hiába érveltek a burgonya hasznosságáról, a lakosság attól többnyire elzárkózott. Nyilvánvalóan mások voltak a táplálkozási szokások és a növénytermesztés is a piaci kereslethez igazodott. A bizottság jelentéséből azonban megtudjuk, hogy ,,a gabonának fogyatkozása a krumplinak hasznos voltát a lakosokkal igen nagy mértékben megismertette”.12' A Helytartótanács is szorgalmazta a burgonyatermesztés kiszélesítését, sürgetve a megyéket ,,a krumplinak művelését előmozdítani és a lakosokat a munkára hajlandókká tenni”.328 A burgonyatermesztés országos népszerűsége azonban még váratott magára. Az uradalmak, de főképpen a jobbágygazdaságok a hagyományos terményekhez ragaszkodtak, féltek az új termények meghonosításától és az új technológia bevezetésétől, de a piaci viszonyaik serkentő hatása is még gyenge volt. A korszerűbben gazdálkodó uradalmak azonban már a századelőn arra törekedtek, hogy a hagyományos növényeik mellett olyanokat is termesszenek, amelyek több pénzt hoznak az uradalmi kasszába. így többek között dohányt, sáfrányt, különféle répákat, káposztát, burgonyát, lóherét, bükkönyt is termesztettek.329 A megye — évenként — a Helytartótanács- nak a terméseredményekről jelentést küldött. Noha ezek rendkívül szűkszavúak voltak, mégis hasznosítható információkat adnak. A terméseredmények Somogybán 1816-1838. között az alábbiak szerint alakultak.330 146
