Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
IV. A zsidók kereskedelmi tevékenysége
9. sz. melléklet A népesebb zsidók által lakott települések 1815-ben 1844-ben 1. Tab 123 fő 484 fő 2. Szigetvár 148 268 3. Nagybajom 148 218 4. Szil 84 204 5. Nagyatád 50 178 6. Gige 65 176 7. Kaposvár 35 165 8. Gyöngyösmellék 66 155 9. Ádánd 38 153 10. Lengyeltóti 40 137 11. Toponár 191 136 12. Csurgó 18 133 13. Nemesvid 14 129 14. Nemesdéd 47 126 15. Kötcse 60 111 16. Geszti 65 109 17. Osztopán 49 97 18. Kadarkút 44 92 19. Kovácsi 50 86 20. Marcali 6 83 21. Szakácsi 101 76 22. Buzsák 39 72 23. Ecseny 54 63 24. Bábony 52 63 25. Mosdós 32 58 26. Büssü 62 46 27. Gamás 51 52 28. Hetes 5 54 29. Istvándi 54 11 A zsidó kereskedelem - a házaló kereskedők révén — sajátos funkciót látott el, felvevőpiaca és értékesítési lehetőségei a jó utóktól távoleső, eldugott falvakban voltak. Szükségesnék tartjuk a továbbiakban a mezővárosok és e települések közötti korreláció vizsgálatát is, mivel köztudott, hogy az árutermelés, a piaci viszonyok kiszélesedése indította el országosan és a megyében is a mezővárosok fejlődését. 1772-ben Somogybán 11 mezővárost és 291 falut tartottak számon.256 1820-ban azonban már 30 mezővárost (oppidum), 272 falut és 77 prae- diumot jegyeztek fel.257 A lakosság többsége, 76,16%-a még mindig a falvakban élt, de a mezővárosok számszerű növekedése és növekvő részesedési aránya jelzi a fejlődés irányát.258 (10. sz. melléklet.) Jóllehet a megye nagyobb mezővárosai, Kaposvár, Szigetvár, Nagyatád, Marcali stb. vonzerőt gyakoroltak a zsidó 126
