Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
IV. A zsidók kereskedelmi tevékenysége
IV. A ZSIDÓK KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGE Szükségesnek tartjuk bemutatni a XVIII. század utolsó harmadától 1848- ig a megyében elő zsidóság gazdasági, szociális, demográfiai és kulturális viszonyait. Mindezekre választ kaphatunk a rendelkezésünkre álló zsidó conscriptió'kból, amelyeket elsősorban a taxa tolerantia - a türelmi adó - befizetése céljából készítettek. A zsidó vallást az állam - mint nem egyenjogú felékezetet - megadóztatta. A diszkriminációnak ez egyik jelensége volt. Rendelkezésümkre állnak még azcik a kordclkumentumok is, amelyeket személyek, zsidó közösségek írtak, de ismerjük a megye álláspontját is a Helytartótanácsnak küldött jelentésekből. A XVIII. század közepén Somogy megyében - 1754-ben — mindössze 82 zsidó háztartást írtak össze, amelyben 398 személyt tartottak nyilván.229 Az 1781. évi összeírás szerint e megyében már 290 zsidó háztartást jegyeztek fel, akik Somogy 171 településében szétszórtan éltek, a falvakban és a mezővárosokban egyaránt.230 Egy- egy településben azonban csak korlátozott számban lehették, részben a szűk felvevőpiac miatt, de az egymással szembeni kereskedelem rivalizálása sem tette lehetővé még a falvakban, de a mezővárosaikban sem, a zsidó lakosság nagyobb mérvű népességkoncentrációját. A XVIII. század közepén a megye egyik legjelentősebb mezővárosában, Szigetvárott mindössze három zsidó család lakott.251 De a megyeközpontban, Kaposvárott sem éltek többen. Közismert, hogy a letelepedési engedélyt a földesúrtól kellett ikérniök, a szabad királyi városoíkban pedig a városi tanácstól. A személyes ellenszenv azonban nem egyszer fékező erőként hatott. Az 1848. évi összeírás szerint Baranyában 1286 zsidó lakott, Pécsett azonban mindössze 16 fő kapott letelepedési engedélyt, a püspök éberen őrködött a vallás „tisztasága” felett, miközben tetemes károkat okozott a városnak, mivel ezáltal fékezte annak gazdasági fejlődését.232 Noha a mezővárosokban a törvények és a rendeletek szelleméhez általánosságban ragaszkodtak, a zsidósággal szembeni diszkriminációk sorozatos ismétlése, azt a gyanút kelti bennünk, hogy esetedként azok kijátszására is sor 'kerülhetett. Kaposvárott már az 1830-as években Pollák, Käufer és Rechnitz zsidó lakosok háztulajdonosok voltak, házaikat azonban a keresztény lakosokra kebeleztették. Korábban még 1785-ben Pollák Izrael furfanggal vásárolt házat Kaposvárott, és mivel a nevezett nélkülözhetetlen iparos volt, a város földesura, Eszterházy a törvénytelenség felett szemet hunyt, 1818-ban pedig írásban is jóváhagyta a tulajdonjogot.2,53 Eszterházy egyébként nem mutatott nagyobb megértést a zsidósággal, nem lehetett véletlen, hogy Kaposvárott az 1830-as évekig csak néhány zsidó család kapott letelepedési engedélyt. Annál több megértést és türelmet tanúsított a Festetics család, birtokaira — Szigetvár, Toponár stb. — legkorábban befogadta a zsidókat. Társadalmi beilleszkedésük kezdettől fogva jelentős nehézségekbe ütközött. Láthatóan a földesurak egy részétől, de a katolikus egyháztól sem kapták meg a remélt támogatást. A zsidósággal szembeni averziónak évszázados hagyományai voltak Európában, így Magyarországon is. 118
