Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
III. Az uradalmak kereskedelme - 2. Árendások
dig beteges, vagy akárminémü nyavaiát okozható sülödők legyenek különben levágni és kimérni egyáltalában meg nem engedtetik. 21. A környülállásokhoz képest mindenkor elegendő húst tartani köteles a mészáros. 22. A boltokban minden féle termesztményekkel és akárminémü kéziművekkel, amennyire azok felsőbb helyekről megtiltva nincsenek, akár nagyban, akár kicsiben szabad kereskedést űzhet az árendás, mind azonáltal mindenekben törvényes mértékkel élni köteles, most pedig. 23. A boltok áremdájával: minden 50 forintra ve. 1 font kávé és 1 font cukor adatik. 24. A pálinka árulásnál mindenféle pálinkának árulása az árendás tulajdona, úgy hogy másnak azzal helyben kereskedni nem szabad, ugyan. 25. Azon rendelés vagyon a pálinka égetésnél is sőt 26. Ha a helybéli jobbágyok közül valamelyiknek kazánya lenne és maga szükségeire pálinkát égetne, az uraság az attól járó 2 forint fizetést az árendásnak engedi, akinek kötelessége lészen mindazt beszedni, mind pedig, hogy alattomos visszaélések ne történjenek felvigyázni és a helybéli uraság tisztjének orvoslás végett bejelenteni. 27. Az olajmalomnál mindenféle olajt amint a környülállásai megengedik üthet és azokkal szabadon keres kedh étik. 28. A contractus váltsa g az írnokok részére 1 ftp.” A contractusclk több mint két tucat pontot tartalmaztak, amelyekkel a földbirtokosok érdekeit szinte körülbástyázták. A bérlők kiszolgáltatottságára jellemző, hogy a vitás kérdéseikben, az uradalmi érdekeket szolgáló tiszt mondott végső ítéletet. Magatartásuk és viselkedésük normáit is megszabták, mindenben ki kellett kérniök az uraság véleményét, amelyet egyben utasításnak is tekinhettek. Különösképpen a tiltott árukat ellenőrizték büntetés terhe mellett. Egy megyei felmérés szerint — 1818-ban — a kaposi, a marcali, az igaIi és a babócsai járásokban, mindenütt két boltban engedélyezték a puskapor árusítását, a szigetvári járásban pedig csaík Szigetváron egy bolt rendelkezett ezzel a privilégiummal. A puskapor vásárlókról a boltosoknak kimutatást kellett vezetniük, amelyet a főszolgabírók félévenként ellenőriztek. Mivel a hazai törvények egyértelműen megtiltották, hogy a jobbágy-parasztok - akár pásztorként, méhészként, vagy molnárként dolgoztak - fegyvert viseljenek, a puskapor vásárlásától őket szigorúan eltiltották. Csupán a con- ventiós jágereknek és a pusztáikban lakó uradalmi tiszteknek engedélyezték a fegyverviselést önvédelmi célokból. A curialis nemesek közül is csak azok tarthattak fegyvert, akiknek az elöljáróik azt engedélyezték.190 A fegyverkereskedelem tehát a tilalmi listán szerepelt, mindazokat, akik a törvényt megszegték 32 pálcaütéssel büntették.196 De a tiltott orvosságokkal való kereskedést is szigorúan büntették. A rendelkezésünkre álló conractusokból részletesen ismertetjük a mer- nyei Piarista Custoidatus — boltokra, korcsmákra, vendéglőkre, csárdákra és mészárszékekre - vonatkozó 1828. évi szerződéseit.197 (5. sz. melléklet.) Az árendások többsége láthatóan a zsidó bérlők közül kerültek ki. Ezt azonban nem tekinthetjük „mernyei” jelenségnek, mivel a megye más uradalmaiban is a zsidó bérlők voltak többségben. A bérlők közül a módosabbak nemcsak 100
