Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Források
mester esküitekkel egyűt a’ mit vehetnek raita az eő jó szerencséjek, ha pedigh láttya az lopót, s’ nem bir véle, valamelly embert hina segítségre, és ha el nem menne annak birságha 4 forint. Harmadik Senki marháiét semmi félét ne jártássá a’ szőllő alá se felében az megyén belől Szent Márton napigh, mert ha megyén belől lészen akar melly karas helyen s. v. sertvélyest a’ ki ott talállya megh öllye, és az hegymesternek tudtára adván a’ réghi szokás szerint osztozzanak véle, és az káras emberrel, a’ kinek szőlleje táján ölik megh a’ hegy mesterhez tartózandó esküttekkel együt. Ha öregh marha leend tehén, ökör, vagy ló tehát mindeniken vehessen a’ hegy mester 25 pinzt, ha pedigh kárt tészen, azt megh böcsülvén a’ káras embernek megh adassák, a’ marhát pedigh az hegy mester ki ne3 adg[y]a adigh mégh a’ karas ember nem contentáltatik. Szent Mártany nap után is a’ szöllöben ha marhát találnak, s. v. disznót megh öllyék, az őregh marhát a’ hegy mester kéziben vig[y]ik 10 pinzt veg[y]en egytül, és az végezés szerint osztozzanak a váltságával. Neg[y]edik Ha valaki lopna a heg[y]ségh körűi valamit, és pinczejében bé tenné, s’ hire lenne annak utánna szollejét veszesse ell ha megh bizonyodik, ha pedigh gazda hire nélkül gyermek cselekedné tehát az gazda ha megh mentheti magát törvény szerint4 hog[y] nem eö hírével, sem akarattyábul vagyon, tehát maradgyon birságon egy forinton kit az gyermek attya vagy gazdája tartozik megh fizetnyi. Ötödik Ha valaki egy mást megh veri, vagy megh szidgya a szőllö hegyen, tehát maradgfy] on bírságon 4 forinton a ki vétkes lészen. Hatodik A megye szegés légyen 4 forint birságh. Hetedik Ha ki maga akarattya szerint szőllejét megh szedi közönséges engedelem nélkül a’ több helységek[ne]k kárára okot ád, tartozik az ollyan ember egy forintott fizetnyi. 3 A szó sor fölé írt betoldás. 4 A szó a lap szélére írt betoldás. 62
