Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Polgár Tamás: Somogy vármegye megyei szőlőhegyi rendszabásai a 18-19. században
Istvándi községben például még a régi, 1776-os statútumot használták a szabadságharc utáni időkben is. A járás szolgabírója a kézzel írt, 19. század elejére datálható Istvándi statútum példányát megvizsgálás és jóváhagyás végett 1862-ben küldte meg a megye alispánjának. Az alispáni hivatal vissza már nem juttatta a példányt. Az ügyirat külzetére rávezették, hogy „váratik” az újabb megyei szabály- rendelet.74 A hatályos megyei szőlőhegyi rendszabásra nagy szüksége volt a megyének. Somogy megye 1863-ban a Helytartótanácshoz küldött megkeresést, felvilágosítást várva a szőlőhegyi statútumokkal kapcsolatban.75 76 A levélben a megye jelezte, hogy több község részéről érkezett folyamodás szőlőhegyi rendszabás kiadása érdekében. A levélből kiderül, hogy Somogy tanácstalan volt. Adhat-e a régi statútumokból, vagy egyáltalán mihez kezdjen, milyen utasítást adjon a rendszabást kérő közösségeknek. A megye a biztonság kedvéért Háry Mihály levéltárnokkal összegyűjtette a régi statútumokat. Az 1847-es statútum egy példánya, valamint a régi kőnyomatos statútum 4 példánya került az ügyiratba. A nyomtatott példányok kapcsán Háry Mihály levéltárnok megjegyezte: „ezeknek mikori megállapittása sem a jegyzőkönyvekből sem pedig az indexekből ki nem derül”Szerencsére azért a jelenkori kutatás többet tudott meg Háry levéltárnok úrnál a megyei szőlőhegyi rendszabályról, és most már ismerjük történetét a 18. századi Somogy megyei szőlőhegyi statútum megszületésének is. Polgár Tamás 74 SML. IV. 258. Somogy vármegye Alispáni Hivatalának iratai. 1010/1862. 75 SML. IV. 258. Somogy vármegye Alispáni Hivatalának iratai. 579/1863. 76 Uo. 54
