Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Égető Melinda: A Somogy megyei szőlőhegyi törvények helye a közép- és nyugat-dunántúli hegytörvények rendszerében
pusztán létesített Szent Sűrűi hegyen is.46 Kötetünk anyagába az 1776-tól 1848-ig terjedő időszakból a három kézzel másolt hegytörvény mellett csupán hét nyomtatott példány került be,47 ez azonban nem tekinthető mérvadónak az eredetileg kiadott darabok számát illetően. Ezt igazolják Polgár Tamásnak a megyei közgyűlési anyagban végzett kutatásai, melynek során különböző jegyzőkönyvi utalásokból, instanciákból és egyéb beadványokból további 24 település szőlőhegyéről derült ki, hogy a 19- század első felében voltak artikulusaik, vagy éppen annak kiadatásáért folyamodtak a vármegyéhez.48 Ezenkívül a kötetünkben közölt 26 kontraktus közül további tízben esik szó az adott hegy már meglévő artikulusairól, háromban pedig az ezután kiadandókról. Mindez nemcsak azt igazolja, hogy Somogybán a megyei artikulusok szervesen beépültek a hegységek mindennapi életébe, hogy a közösségek működésének nélkülözhetetlen kellékei voltak, hanem azt is valószínűsíti, hogy a kiadott artikulusoknak csak egy kisebb töredéke került be az archívumokba, a többi elhasználódott vagy a feleslegessé válásuk óta eltelt százötven év alatt elkallódott. A két dél-dunántúli megyével ellentétben a Balatontól északra eső vidéken nem lett általánossá a szőlőhegyek rendjének megyei szabályozása. Zalához és So- mogyhoz képest jó nagy késéssel, 1804-ben Veszprém megye is megalkotta a saját szőlőhegyi törvényeit,49 ennek a bevezetése azonban túl sok akadályba ütközött. A Balaton-felvidéken, mely akkor még Zala megyéhez tartozott, már évtizedek óta érvényben voltak a zalai hegy törvények, a megye többi részén viszont az eltérő történelmi és társadalmi háttér miatt olyan ellenállásba ütközött, ami meghiúsította általános bevezetését, főként pedig meggyökeresedését. Vas megye még Veszprémnél is később fogott hozzá a megyei hegytörvény megalkotásához. Az 1810-es évek elején kezdődtek az előkészítő munkálatok, s ezen a szinten tudomásunk szerint nem is jutottak túl. Bizonyos jelek szerint kezdeményezések Sopron megyében is voltak, de ez a kérdés ott eddig nem került feltárásra, Győr megyében pedig még a munkálatok elindulásáról sem tudunk. A 19. század első felében, a feudális gazdasági és társadalmi viszonyok rohamos átalakulása, illetve bomlása idején számos új országos törvényt hoztak, amelyek a szőlőhegyek jogviszonyait is érintették. Különösen vonatkozik ez az 1832-36- os reformországgyűlés döntéseire, valamint az 1840-es mezőrendőrségi törvényre. A felsőbb ösztönzések hatására több vármegyében is hozzáfogtak új szőlőhegyi törvények kidolgozásához, de csak nagyon kevés helyen készültek el vele. Somogy megye 46 Lásd e kötetben 40. szám alatt. 47 Lásd e kötetben a 13., 14., 15., 16., 21., 26., 46. szám alatti forrásokat. 48 A részletes adatokat lásd Polgár Tamás tanulmányában. 49 Publikált szövegét lásd SZTF I. 19- szám alatt. 37
