Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)

Égető Melinda: A Somogy megyei szőlőhegyi törvények helye a közép- és nyugat-dunántúli hegytörvények rendszerében

után is több maradt számukra, mint korábban. Ugyanakkor abban bízhattak, hogy a hegybéliek is ösztönözve fogják érezni magukat a magasabb összegek behajtására és a földesúrral való korrekt elszámolásra.

Minthogy a cikkelyekben tett javítások egyértelműen vagy elsősorban a földesúr érdekét szolgálták, abban bizonyosak lehetünk, hogy csakis az ő akaratából kerülhettek bele. De vajon mikor? Elvileg tulajdonképpen akár már 1741 végén is megtörténhetett ez, de lehetséges, hogy csak jóval később. Pontos évszám megállapítására sajnos e kérdésben sincs lehetőségünk, egy megközelítő felső időhatár mégis megjelölhető. Ebben segítségünkre van az a forrás, amit az említett per során a csurgói uradalom nyújtott be válaszul a kanizsaiak 21 pontos régi artikulusainak érvénytelenségét bizonyítandó. Az uradalom által beterjesztett okirat nem más, mint egy 1751. április 2-án ugyanezen szőlőhegyekre, ugyancsak Festetics Kristóf által kiadott 28 pontos hegytörvény.53 A forrás hitelességéhez semmi kétség nem férhet: dátummal, aláírással és pecséttel ellátott hiteles kiadmány. A külső borítóra írt feljegyzésből értelem szerint következik, hogy bár e példányt a Szentgyörgyvári hegyen birtokos gazdák számára adták ki, de ugyanezt az artikulust ugyanakkor a másik két szőlőhegy, Bagola és Látóhegy szőlősgazdái is megkapták.33 34

Összehasonlítva a két hegytörvény szövegét meglepő azonosságokat és jelentős különbségeket figyelhetünk meg. Az 1751. évi artikulus 28 cikkelye közül 20 tematikailag azonos az 1740—1741-ben készült másolat 1—21. cikkelyével, csupán egyetlenegyet, a 19--et nem vették át az új hegytörvénybe, viszont beillesztettek további nyolcat, amelyek teljesen új témákat tárgyalnak. (A fontosabbak: a szőlőben lakás tilalma, az egymás közötti vitás ügyek elintézési módja, a szüret egyszerre kezdésének kötelezettsége, a szőlőbeli munkatilalom terminusai, a szőlő használatától való tiltás határnapja, a szőlőbirtokon való osztozás módja és díjai, a szomszédi elővásárlási jog betartása, a protocollum pontos vezetése.) A 20 azonos tematikájú cikkely közül kilencet vagy teljesen szó szerint, vagy egy-két szavas stilisztikai, esetleg szórendi változtatással vettek át az 1751. évi törvénybe. Ezek a 2., 4., 7.,

8., 9-, továbbá a 14., 15., 17., 18. sorszámú cikkelyek.35 Tartalmi változtatást is eredményező néhány szavas beszúrással, de még mindig nagyfokú szövegazonosság

33 Lásd e kötetben 7. szám alatt.

34 A borítón más kéz írásával ez áll: „Szent Győr vári, Bagolaj és Latohegyi szőlő hegyekre ki adót Articulussok originálissá, mcllyeknek parja úgy Bagolán, mint Lato hegyen megh vagyon."

35 Az átvett 20 cikkely sorrendjén a törvényhozók ugyan nem változtattak, de mivel a nyolc új cikkelyt nem a meglévők végéhez csatolták, hanem három különböző helyen illesztették be a régiek közé (négyet a 12., hármat a 18., egyet pedig a 20. után), ezért az 1751-es hegytörvényben az azonos tartalmú cikkelyek sorszáma csak a 12.-ig azonos azzal, amit az 1740—4l-es 21 pontos másolatban viseltek.

30