Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Források
egyikének, vagy másikának nem esett9 executioban vagy ell foglalásban vették földes uraság elejben bővebb visgálásra nézve vinni nem engették, sőtt némellykor ha ki az eránt ellenek szóllott, azt meg hurczolták testiben, vagy erszényében büntették, olly dologbanis erezkettek, melly szőlőt, vagy gyepűn belül való jószágot nem illetett, melly helytelenségek néha attulis történhetett, hogy bor ital közben foltattak a’ dolgot annak okáért hogy mint helyessebben, mint csőndessebben follyanak az helység dolgai regvei józanon tartassanak helységek, vagyis gyülekezetek, étel, s’ ital után semminemő tőrvént ne lássonak, senkit se büntessenek, és hogy azon gyűlekezettyek, miátt isteni szolgálatott úgy mint szent misét, és lelki tanéttást ell ne mulassák az hegybéliek, vasárnap, és ünnep napokon helység tellyességgel ne tartasson, semmit a’ mi gyepűn kívül való hegy birák magok elejben ne vegyenek, semmi nemű tőrvént, akár melly pörlekedő fél kereséreis hol földes uraság vagyon annak, vagy tisztének comissiója nélkül ne tegyenek, a’ melly itéletett tesznek pedig /: mint föllebbis meg Íratott:/ minek előtte földes uraság, vagy tisztye meg nem visgállya, és helyben nem hadgya, executioban, vagyis foglalásban ne vegyék szabott büntetések meg vételében mértekletessek legyenek, és ha valaki magát meg keményétvén, birák ellen ezen articulusok szerént érdemlett büntetést magán meg venni nem engedné, az ollyannakis személyét ne báncsák, ne kalodállyák, ne lánczollyák, hanem földes uraságnak, vagy tisztyének adgyák bé, úgy annak segétségével az articulusokban rendőlt büntetést, mint előbbi vétkéért, mint az ellen állásért vegyék meg. Egy szóval /: ki vévén az Isten ellen káromkodókat, idegen góborlókat, és kiket lopásban, veszedelmes verekedésen, vagy práznaságban eppen rajt kapnának paraszt embereket :/ senkinek másnak az helységbéliek közül személyéhez ne nyullanak, hanem mint büntetést vagy bírságot, mint a’ tőrvénnek sullyóséttását gyepűn belül való jószágbul exequállyák, vagyis tellyesécsék bé, hanem akik testekben szenvedendő büntetésre itéltettnek, előbb irtt módon azok eránt lett törvénnyé az helységeknek földes uraság, vagy tisztye által helyben hagyatattván, azután foghattyák meg, és szabott büntetést személlyeken végben vihetik, de tovább ne tartoztassák az hegybéliek. Harmincz kettődik ar[ti]culus Nem láttatik ugyan helye, s’ oka lenni az ellen állásnak, midőn valaki előbb irtt articulusok értelme szerént meg marasztattván, exeqváltatik, de ha mégis történne, azon ellen álló, mingyárt adgya okát cselekedetének, melly ha elégségesnek az helység, és leginkább földes uraságh által nem találtatik, előbbi meg marasztá9 Valószínű tolihiba. Helyesen talán: tetszett. 134
