Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Források
Tizen hatodik articulus Valaki tűzet csinál szőlők között, és gondviseletlensége miatt az által más szőlős gazdának gyepűjében, oltoványiban, szőlejében, vagy épületiben kár következik az uraságh számára négy, az hegy birainak részire pedig két foréntban büntető- dik, ezen kivűl az káros embernek, hegység bőcsűje szerént kárát meg térétteni tartozik. Tizen hetedik articulus Hogy távul lévő szőlős gazdák kárt ne vallyanak, tartozni fognak az hegy bírák naponként, vagy bizonyossal! hetenként szőlőhegyet meg járnyi, és ha valamely vinczellért, vagy szőlőmívest káros munka tételben tapasztalnának, annyiszor, a’ mennyiszer tizenkét pénzre büntessék, ha pedig eőket nagyobb kár tételben tapasztalnák, kötelességek a’ szőlős gazdáknak, és hegységnekis idején hirűl adni, mennyire lehet férfiú szőlő pásztorokat tárcsának, nemis lészen szabad rósz életű aszszonyakat négy forént, vagy tizenkét pálcza büntetés alatt tartani. Midőn pedig bé állítatnak szőlő pásztorok, és vinczellérek, elejben agyák hegymesterek az hegy igasságát, tudni illik: hogy nem lészen nékik szabad fői fogadott szőlőn kívül járni, helyes ok, és arra való űdő nélkül, ugyan azon szőlőbenis sok bitanglást6 tenni elsőben egy forént vagy három pálcza büntetés alatt, az után mi kár esikis reá fog bőcsűltetni. Mind ezeket, úgy más történhető rósz cselekedeteket az hegymesterek, és bírák fői jegyezvén uraságh tisztyének hegyvám szedéskor bé mondani tartoznak, holott az hegy bírák, vagy szőlő pásztorok az eő köteleségeknek végben vitelében rősteknek tapasztaltainak, hivatalokbul, és szolgálattyokbul le tetessenek és helettek alkalmotassabbak rendőltessenek. Tizen nyolczadik articulus Nemes vármegye limitátióján főllűl, senki akár minémű munkásoknak bérét ne mereszőlye fűzetni, ha pedig valaki másoknak megh fogadott munkássát allat- tomban, vagy többet Ígérvén néki, vagy akár mi más fartéllal ell csalla azon munkást az hegység foglalla ell, s-az ollatin gazdát minden ell csalt munkásért őtven pénzre büntesse. Tizen kilenczedik articulus Minekelőtte szokás szerént az uraság, vagy hol több földes urak vannak, kőzőnsé- gessen fői nem szabadéttyák a’ szűretett, mind addig senkinek sem szabad négy forént vagy tizenkét pálcza büntetés alatt szedni, szüret után pedig valameddig 6 A szóközi n sor fölé írt betoldás. 129
