Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
szakemberek egybehangzó megállapítása, hogy az egész hatalmas vadászati reservatumon a vad - így a szarvas is - rendkívül nyugtalan. Ennek oka az állandó zavarás, amit az intenzív motoros fakitermelés, traktoros szállítás, vaddisznóhajtást stb. okoz. Althoz, hogy az értékes szarvasállomány a területen maradjon, minden időben háborítatlan menedékhelyre van szüksége. Ezt nyújtja a Baláta védett őslápja nádasaival, fűzbozótjaival. (Természetesen ugyanígy menedéket talál itt a többi vad is.) A természetvédelem érdeke, amely ritka növény- és állatfajokat igyekszik megőrizni a tudomány számára és a vadászati érdek, amely a kiváló szatyasállományt igyekszik fenntartani, teljes mértékben megegyezik egymással. Ha tehát az erdészet, amelynek amúgyis feladata a természetvédelmi terület háborítatlanságáról gondoskodni, teljes szigorral őrködik afelett, hogy engedély nélkül senki oda be ne lépjen, puska többé ott ne szóljon, orvvadász hurka egy állat nyakán se szoruljon, tulajdonképpen a saját célkitűzéseit szolgálja: a féltve őrzött szarvasállomány fennmaradását. A legutóbbi két év során e téren fokozott megértést mutatott az erdészet, de kívánatos lenne, hogy' a természetvédelmet biztosító előírásokat még nagyobb eréllyel hajtsák végre. A lápot járva mindenütt az érintetlen őstermészetet látjuk magunk körül. A víz felszíne a nádasok közti víztükörben, ahol a szél nem jár, egynemű smaragdzöld, a felületet tökéletesen borító rucaörömtől, békalencsétől és békatutajtól. Érdekes jelensége a nyíltvíznek az úszósziget. Nagy szélben 15-20 m átmérőjű élő gyékényes darabok válnak el a gyékényrengeteg többi részétől és a széltől hajtva ide s tova úsznak a vízen. Később valahol megakadva, tovább folytatják életüket, áttelepítve a magukkal hozott madárfészkekben lakó madarakat is. Az égerláp, nyírláp és a fűzbozót az ember nem járta őserdő lebilincselő képét tárja elénk. Az elöregedett, kidőlt fatörzseken újak nőnek. A párás levegő a jellegzetes lápi szagtól, az enyészet szagától terhes, de a korhadó növényeken, elpusztult állati tetemek minden négyzetcentiméterén diadalmasan él, fékezhetetlenül tért hódít a növényzet. Ez a buján tenyésző vegetatio adja meg a létalapját a lápon élő számtalan állati életnek.” Forrás: Marián Miklós: „A Baláta gerinces állatvilága”, Somogyi Almanach 1. sz., szerk.: Kanyar József, Kaposvár, 1957. 53. 1957. február 12. Szóbeli tájékoztató a földrendezés állásáról Sási János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője az alábbi tájékoztatót tartotta a végrehajtó bizottság előtt: „A megye területén az októberi események előtt 191 községben volt termelőszövetkezet. A forradalom alatt és után 132 községben 269 termelőszövetkezet feloszlott, 59 községben maradt 66 termelőszövetkezet. 62 termelőszövetkezetnél kell földrendezéssel kapcsolatos problémákat megoldani. 187 községet, kb. 95-100 000 kh területet érint a földrendezés. A mezőgazdasági apparátusban 3 megyei, 10 járási földrendező és 8 járási szerződéses földrendező foglalkozik a feladattal. A műszaki feladatok végrehajtására 54 földnyilvántartó van a megye területén. A rendeletek február 3-án jelentek meg. Ezzel kapcsolatban a községi és járási tanácsok végrehajtó bizottsági elnökei részére értekezletet tartottak. Tapasztalható, hogy> a községi tanácsok általában azokat a rendeleteket, amelyek a falu jelenlegi hangulatát ’al és elképzelésével ellentétben állnak, nem szívesen hajtják végre. A rendelet szerint a községi végrehajtó bizottságnak kellene végrehajtani a munkát, általában azonban azt várják, hogy elvégezzék helyettük. 96
