Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
Arra kérjük ezért Somogy megye dolgozó népét, hogy őrizze meg nyugalmát, védje a rendet, a közvagyont, dolgozzék szorgalmasan munkahelyén, szántóföldön, gyárban, hivatalban egyaránt. Ezzel mutatjuk meg igazán, hogy felzárkózunk a Nemzeti Tanács hazafias törekvései mögé. SOMOGY MEGYEI NEMZETI TANÁCS” Forrás: Somogy megyei Nemzeti Tanács kiáltványa, 1956. C. 1956. október 31 -én jelent meg a Szabad Somogy, a megyei Forradalmi Nemzeti Tanács lapjaként Kunszabó Ferenc szerkesztésében. A lap első száma közölte a Kaposvári Textilművekben a munkástanács megalakulását: ,A dolgozók megtették javaslataikat a munkástanács tagjaira. A megválasztott munkástanács még ideiglenes, mert mind a három műszak résztvevői nem tudtak résztvenni és bekapcsolódni a választásba. A munkástanács később megválasztotta az ideiglenes intézőbizottságot, mely egyenlőre kilenc főből, de a tervek szerint tizenöt főből fog állni. A munkástanács és egyben az intézőbizottság elnöke Brucker Antal üzemvezető lett. Az intézőbizottság első ülésén megerősítette a jelenlegi vezetőket, az igazgatót, a főmérnököt és a főkönyvelőt, kifejezte azt a kívánságát, hogy velük karöltve akar dolgozni. Az intézőbizottság tizenöt tagja közül tíz fizikai dolgozó lesz előreláthatólag. Az intézőbizottság elhatározta, hogy szerdán reggel hat órakor megindítja a gyár termelését, egyelőre csak egy műszakos üzemeltetéssel. De komplett műszakot az összes gépekkel. Az intézőbizottság felmérte az üzem anyagkészletét és kapcsolatba lépett Budapesttel is abból a célból, hogy a későbbiek folyamán a megjavult közlekedés figyelembevételével megindíthassák a többi műszakot is. A munkástanács intézőbizottsága javaslatot tett a konyha saját kezelésbe vételére. így az Üzemélelmezési Vállalat pécsi főnökségének kikapcsolásával olcsóbbá és minőségileg jobbá tudják tenni az étkeztetést. Tervbe vette továbbá a munkástanács intézőbizottsága, hogy a megfelelő szakemberek javaslatai alapján több területen is bérrendezést hajt végre. Ez főleg a segédmunkásoknál, a leszedőknél és a rezsiműhelyben javítaná a munkások bérezését. A munkástanács egyetért a Forradalmi Nemzeti Bizottság követeléseivel és azt minden erővel támogatja. A munkástanács segítséget adott továbbá a városnak, a nemzetőrségnek. Intézkedéseket hoz az egyes jogtalanul leváltott személyek régi munkakörébe való visszahelyezésére is. Az üzem területén a legnagyobb rend, nyugalom uralkodik. A munkások fegyveres őrséggel védik az üzemet és bíznak abban, hogy a munkástanács érvényt szerez jogos követeléseiknek. ” D. A második szám közölte a begyűjtési miniszter nyilatkozatát a kötelező beszolgáltatási rendszer megszüntetéséről: ,A nemzeti kormány 1956. október 30-án megszüntette a kötelező beszolgáltatási rendszert. A munkásság és a parasztság egyetemes érdeke nem egyeztethető össze a kötelező beadás fenntartásával, amely az elmúlt években aláásta a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét, a termelés biztonságát, sőt nem egyszer azzal járt, hogy a termelők egy része saját termeléséből háztartási és gazdasági szükségletét sem tudta fedezni. Éppen ezért a beszolgáltatás megszüntetése a mezőgazdasági termelés talpra- állításának, a munkások és a városi dolgozók jobb élelmiszerellátásának egyaránt feltétele. 94
