Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)

Dokumentumok

5. a szőlősgyörökijankovich család levéltára (1267-1948), 2 ifm,

6. a béndekpusztai Kacskovics család iratai (1721-1939), 5 ifm,

7. a felsőmocsoládi Kacskovics család iratai (1568-1923), 5 ifm,

8. Kämmerer Ferenc családi iratai (1744-1832), 2,5 ifm,

9. a saárdi Somssich család iratai (1789-1849), 1,4 ifm,

10. a Széchényi Andor Pál család iratai (1786-1945), 3,40 ifm,

11. a Zichy család levéltára (1365-1900), 3,5 ifm terjedelemben.

E begyűjtött családi és uradalmi iratok terjedelme kb. 150 ifm volt, mintegy tizede annak az 1500 ifm-re becsült irategyüttesnek, amely Somogy megyében megsemmisült. E fondok közül ajankovich, a saárdi Somssich, a Széchényi, a Zichy, s mindenekelőtt a mernyei piaristák iratai voltak a legértékesebbek. Ez utóbbiban a rendek Somogybán történt birtokba helyezésének esztendejétől (1807) - századunk közepéig - úgyszólván minden irat megőrződött hazai agrár- és művelődéstörténetünk nagy hasznára és nyereségére.

A pusztulás során vegyük szemre jelentős köznemesi családunk könyvtárát és levéltárát, amely csaknem teljes egészében elpusztult Somogysárdon.

1. A könyvtár

Milyen volt e könyvtár állománya a reformkor elején? Mindezt abból a szerződésből tudjuk, amely a családi archívumból került elő s amelyet „három párban" írt alá Somssich Miklós és Somssich Pongrác Mérey László hites főjegyző előtt 1816-ban. A néhai Somssich Lázár által alapított könyvtárat a két testvér készpénzen megvásárolta, és annak egy helyütt való tartására és oszthatatlanságára szerződést kötött egymással.

A kömvtár elhelyezésére a sárdi házat tartották a legalkalmasabbnak. A könyvtár gyarapítására („többítésére és szaporítására”) a két testvér havi 2, évenként 24, összesen 48 császári aranyat biztosított, a könyvek vásárlását pedig közakarattal szándékozták gyarapítani. Kölcsönösen kötelezték egymást - életük fogytáig - a könyvtár „szentül való megtartására” és a szerződésnek utódaikra nézve is kötelező megtartására.

Nézzük ezek után, milyen könyvek voltak a híres sárdi gyűjteményben, amelynek az értékét 1544 korona 52 krajcárra, 1816-ban igen tekintélyes summára becsülték. A nagy műveltségű és sokat utazó könyvtáralapító Somssich Lázár Zala vármegye követe volt, kir. udvarnok és helytartósági tanácsnok. A jelentős könyvtár, amely alapítása idején értékes klasszikusokat tudhatott a polcain, s amely az új klasszikusokkal kiegészítve már a század derekán tízezer kötetet számlált állományában, teljesen elpusztult, a család levéltárával együtt a tűz martalékává vált.

A könyvtár leltára 1816-ban készült. Forgatva a fakuló lajstrom folió lapjait, igen jelentős művelődéstörténeti adalékok birtokába kerülhettünk a reformkori Somogy nemesi birtokosainak életére és művelődésére vonatkozóan.

A jegyzékben a könyvek szerzője és címe, majd a kiadás helye és ideje szerepelt fő adatként, csak később a kötetek száma és annak ára vagy vételára.

A „catalogus librorum” a könyvtár állományát a kötetek nagyságának megfelelően vette lajstromba. Az „in folio”, az „in quarto” szerinti csoportfelosztás gyakorlati célokat szolgált, általában ugyanis nagyság szerint helyezték el a polcokon vagy a szekrényekben a könyveket. E nagyság szerinti felosztás szerint folió alakú volt 31 mű 80 kötetben, kvart alakzatú 59 mű 72 kötetben, oktáv alakú 368 mű 431 kötetben,

51