Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Bevezető
bűncselekményt kreálható procedúrák folyamatában: a kulákvád, a disszidálás, a rémhírterjesztés stb. is büntethető volt. A korszakban dívott az ún. „vádmonopóliumok’' gyakorlata, amikor is a bíróság a vádiratban terheltként megjelöltek ügyét tárgyalhatta, hiába derült ki a tárgyalások során, hogy a vádlottak padjáról a főbűnösök hiányozlak. 1965-ben kezdte el a pártállam a „reformokat”, amelyek lassú tempóban 1968-ban útjára is indultak. Ez a fejlődés azonban a 70-es évek közepén újra megtorpant, a pangás esztendeiben lelassult gazdasági fejlődésünk, visszafogtuk beruházásainkat, életszínvonalunk, pedig szemmel láthatóan hányatlani kezdett. A magyar közigazgatás rendszerében a súlyponti egység mindig a megye volt. A szovjet típusú megye azonban nem annyira a közigazgatás modem és korszerű fellegi ára, mint a pártállam középszintű hatalmi centruma i olt, amely1 még ki tudta védeni a főváros és az öt legnagyobb vidéki város (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) megyéknél nagyobb regionális közigazgatási egységének integráló hatását a közigazgatás terén, ám az Erdei Ferenc által 1939-ben már közzétett s ismertté vált közigazgatási rendezési terv — ezt tette magáévá a Bibó-jéle koncepció) is — azaz, hogy minden vidéknek legyen önkormányzati városközpontja, már olyan közhellyé változott, hogy a megyék súlyát kezdte megkérdőjelezni. Különösképp a pártállam monolitikus hatalomcentrizmusáhan kezdték csak. elveszíteni a megyék a középszintű államigazgatás modem és korszerű szerepkörét, amellyel - a polgári korszakban — a tön >ényhatóságok kereteiben még rendelkeztek. Tehát a törvényhatóságok. megyebeli szerepkörei a legnagyobb hatalmi torzuláson: a szovjet mintájú tanácsrendszeren mentek keresztül. Aki egy kicsit is járatos a hazai helyi önkormányzatok polgári kori működésének ismeretében, az aligha vonhatja kétségbe állításainkat. Még a dualista kor előtti 1848-1872 közötti megyei „önkormányzatok" is jóval demokratikusahbak voltak, a mezővárosi önkormányzatokról nem is szólva, mint az 1949—90 közötti tanácsok hatalomcentrikus struktúrái. így a rendi képviselettől a szocialista demokráciáig tartó csaknem fél század volt a legnagyobb temetője az önkormányzati törekvéseknek. Egyszerre kell most vizsgálnunk a dél-dunántúli régió Somogy megyéjében az elmúlt csaknem fél század gazdasági, társadalompolitikai és kulturális életének fejlődését s torzulásait, progresszióját és bürokratikus ortodoxiáját. E fél század esztendeiben kell Somogy múltjára népsűrűsége fogyásában, mezőgazdasági szerepkörű gazdaságára ránézni, s gyenge karakterű iparosodására a dokumentumok tükrében. Csak a táj természeti szépségei, tündöklő Balatonjának a vonzása tudta magasra izzítani a szülőföld szeretetét, s a tájról, a táj lakosságáról és újkori településeiről pedig sokszor lehangoló képet sugározni. * * * Korszakunk második, kötete — az első kötethez hasonlóan — hasábjaira vette a táj történetének, nem csak. pozitív, hanem negatív vonásait is. Törekvésünk az volt, hogy ne csak. a 30., hanem a 31. nemzedék vallomását is tükrözze, benne akár elrettentő, akár pedig dicsérendő események kerültek is elő az új korszak utolsó évtizedeiből. Ezért tehát akár a középszintű megyei és városi hatósági vág)' községi fondokból válogatással emeltünk ki történéseket, vagy hatósági határozatokat, ugyanígy vettük krónikás híradással lapjainkra sajtóarchívumbeli tudósítások 4
