Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
svábok kirendelését nagyobb számban, egyrészt mert ők rakták le ezeket az aknákat és lelkiismeretlenül itthagyták azt a polgári lakosság terhére, anélkül, hogy a helyeket megjelölték volna. Amit elhagytak, szedjék fel. Ők sem nézték, amikor ártatlan emberek tízezreit rendelték ki az aknák felszedésére, olyanokat, akik nem értettek az aknaszedéshez. És ha már pusztulni kell, inkább pusztuljanak a tettesek, mint saját derék, békés, dolgos véreink’’. A Megyei Nemzeti Bizottság első válasza: „A Nagyatádi Nemzeti Bizottság kötszer iránti kérelmét Somogy vármegye Nemzeti Bizottsága - sajnálatára - teljesíteni nem tudja, mert ezidő szerint kötszer Kaposvárott sincsen. Kaposvár, 1945. május 11.” Forrás: Somogy megye Nemzeti Bizottságának iratai 492/1945. sz. 14. 1945. A közigazgatás megyei, járási és községi szerveinek az újjászervezése A működését még 1944 decemberének elején újrakezdő s 1945 áprilisától a megye egész területére kiterjedő megyei közigazgatás első fázisát a katonai parancsnokságok alatti nyílt parancsokkal való közigazgatás időszaka képezte, amelyben a megye 7 járása szovjet, 2 járás pedig bolgár katonai parancsnokság közigazgatási ellenőrzése alá tartozott. Az alispán - posta és közlekedés hiányában - nyílt parancsokkal közigazgatott, amelyeket a falvak bátor bírái és futárai - ha nem is minden késedelem nélkül - községről községre kézbesítettek. Erre az időszakra még az is jellemző volt, hogy 1945. január 19-ig nem alakult meg a Megyei Nemzeti Bizottság: a megyei önkormányzat ideiglenes szerve, s nem működtek a koalíciós pártok megyei szervezetei és a tömegszervezetek, de a különféle néphatalmi szervek sem. A második fázisban az alispán törvényhatósági közgyűlés nélkül igazgatta a megyét 1945. december 4-ig, illetve 1946. március 22-ig. E körülmények eredményezték - kezdetben - az alispán elsődleges közigazgatási primátusságát, amely jó ideig még a Megyei Nemzeti Bizottság és a pártok megalakulása után is igyekezett egy néphatalmi szervektől mentes közigazgatást abszolutizálni, nehezen tűrve feje fölött a Nemzeti Bizottság politikai és közigazgatási gyámkodását. A régi megyei közigazgatási apparátusnak ugyanis a nyilasok mellett nem kompromittált része megpróbálta visszaszerezni a vezetést, és ennek során szükségképpen került konfliktusba a nemzeti bizottságokkal, amelyek viszont a régi forma restaurálásán már messze túlmenő igényekkel jelentkeztek. De nem csak a megyei, hanem a járási székhelyeken is jelentkeztek hasonló problémák. Ezért hozta a Szigetvári járási Nemzeti Bizottság elnöke is a járás főszolgabírájának félreérthetetlenül tudomására az alábbiakat: ,A Nemzeti Bizottság egyöntetű megállapítása egyébként is az, hogy a helyi és járási közhivatalok még mindig nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni a nemzeti bizottságok létezését és hatáskörét és általában olyan fegyelmezetlen magatartást tanúsítanak a bizottsággal szemben, hogy ezzel a szellemmel a legerélyesebben fellépni hivatali kötelességem.” A közigazgatás folyamatának második fázisában, amikor a Megyei Nemzeti Bizottság is megalakult, a koalíciós pártok megyei szervezeteivel, a nép- és 39
