Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
„Megalakulását megelőzően - jelentette első elnöke az akkor még Debrecenben működő Országos Földbirtokrendező Tanácsnak 1945. április 14-én - Somogy vármegye Nemzeti Bizottságának intézkedése alapján még március hó utolsó napjaiban az egyes demokratikus pártok közreműködésével megkezdődött Somogy vármegye kaposvári, igali, tahi és szigetvári járásaiban lévő, a hadműveletek folytán a lakosságtól ki nem ürített községekben a községi földigénylő bizottságok megszervezése és megalakulása.” Tehát hivatalos megalakulásának az időpontjára - a földosztás gépezete - a pártok és a Megyei Nemzeti Bizottság támogatásával már mozgásban volt. ATanács rövid hivataltörténeti adatait összefoglalva utalnunk kell a 33 000/1945. F. M. sz. rendelet 43. §-ára, amely előírta, hogy minden megye székhelyén Földbirtokrendező Tanácsot kell alakítani. A tanács tagjainak számát a rendelet 7 főben állapította meg. Ebből három szakképesítéshez kötött tagot (1 bíró, 1 mérnök, 1 gazdasági szakember) a földművelésügyi miniszter nevezett ki, 2-2 szakképesítéshez nem kötött tanácstagját pedig a megye székhelyén lévő és működő Földmunkás Szakszervezet és Nemzeti Bizottság delegálta tagjainak sorából. A Földbirtokrendező Tanács hatáskörébe a) a birtokelkobzás tárgyában történő határozat, b) a felhasználási terv jóváhagyása (kivéve az állami birtokok felhasználására készített tervezetet), c) a kiosztási műszaki munkálatok hitelesítése, d) a telekkönyvezésről való gondoskodás, e) a kataszteri tiszta jövedelem megállapítása, 0 a fizetési halasztások engedélyezése és g) a földigénylő bizottságok határozatai elleni jogorvoslatok elbírálása tartozott. Flatározatai - jogorvoslatok kivételével - a földigénylő bizottságok javaslatai alapján készültek. A megváltási és a felosztási tervezeteket - a földigénylő bizottságok felterjesztésének megérkeztétől számított három napon belül - jóvá kellett hagyni. Általános érdekű, valamint minden elsőfokú határozat ellen - a kézbesítéstől számított nyolc napon belül - jogorvoslattal lehetett fordulni az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz. A tárgyalásra kerülő ügyek számától függően - a tanács keretein belül - több tárgyaló tanácsot lehetett felállítani. A tárgyaló tanácsok ülései mindenkor nyilvánosak voltak. A határozatokat azonban zárt üléseken hozták. A tanácsi teljes és a tárgyaló tanácsok ülésein a földművelésügyi miniszter kiküldöttjének szavazat nélküli részvételi joga törvényesen biztosítva volt. Somogy vármegye és Kaposvár Város Nemzeti Bizottsága 1945. március 30-án tartott ülésén határozta el a Megyei Földbirtokrendező Tanács felállítását. A Nemzeti Bizottság a földművelésügyi miniszter intézkedéséig - ideiglenesen - Szabó Ferenc dr. törvényszéki bírót, Martsa Miklós mérnököt és Rajczy Imre mezőgazdasági kamarai tanácsost, mint gazdasági szakembert nevezte ki a tanácsba. A Nemzeti Bizottság saját kebeléből két tagot delegált a tanácsba, Kovács József szennai (FKP) és Balogh József kaposvári (SZDP) lakos személyében. A Földmunkások Szakszervezete pedig Sipos Sándor és Élő Ferenc kaposvári földmunkásokat küldte a tanácsba. A Nemzeti Bizottság április 6-i ülésén azonban a Kommunista Párt tiltakozott a Nemzeti Bizottság által delegált két tag megválasztása ellen. Valóban sajátos volt, hogy a Nemzeti Bizottság éppen a földosztás kérdésében legradikálisabb álláspontot valló két pártot mellőzte. És bár a Kommunista Párt tiltakozását a bizottság ekkor még visszautasította, április 20-án póttagonként mégis egy MKP-(Kovács Lajos) és egy NPP-(Paál Sándor) tagot is delegált a tanácsba. A Megyei Földbirtokrendező Tanács hivatalosan csak 1945. április 2-án alakult meg. A felszaporodott munkára való tekintettel április 24-én a Nemzeti Bizottság már három tárgyaló tanács felállítását határozta el a megyében. 32
