Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
kisgyűlés hatáskörét is magára veszi, s az egyes közigazgatási ügyosztályok előadóinak jelentései alapján, azokban az ügyekben, amelyek korábban a kisgyűlés elé voltak utalva, a döntést magának tartja fenn. A Nemzeti Bizottság szervezeti, működési és ügyrendi szabályzatának elvi megalapozása így nyert megfogalmazást: „Az alkotmányos önkormányzati testületek működésének szünetelése alatt, az állami élet újjászervezését célzó törvényes rendelkezések kihocsájtásáig, Kaposvár megyei város és Somogy vármegye területére kiterjedő hatáskörrel, Kaposvár székhellyel, Nemzeti Bizottság alakult, amelynek feladata általában a törvényhatóság és megyei t áros gazdasági, szociális és igazgatási kérdéseit figyelemmel kísérni, azokban állást foglalni és ezen kérdésekben mindazon intézkedéseket elhatározni, illetve elrendelni, amelyek az életviszonyok rendezése, az ország újjáépítése és demokratikus szellemű átalakítása érdekében szükségesnek mutatkoznak”. Az elvégzendő feladatok gyakorlati megvalósítása céljából a Bizottság egyfelől gyakorolta: 1. a megyei közgyűlés és kisgyaílés és a városi képviselő-testület hatáskörét, másfelől 2. véleményező és tanácsadó szervként a törvényhatóság első tisztviselője mellett tevékenykedett, s végül 3. átvette a Közigazgatási Bizottság hatáskörét is. Az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz intézett felterjesztéseit és más megyék nemzeti bizottságaihoz küldött átiratait - azonban csak a főispán részvételével tartott üléseken tárgyalhatta meg, s az ilyen tárgyban hozott határozatait mindenkor a főispánnak kellett aláírnia és kiadványoznia. Mindezeken felül a Megyei Nemzeti Bizottság nemcsak a kinevezési jogkört gyakorolta a törvényhatóság területén, hanem a végrehajtó hatalmat is, hiszen azzal is fel volt ruházva, hogy mindaddig, amíg a vármegye területén bármilyen akadály következtében a kormány központi intézkedései végre nem hajthatók, a kormány hatáskörében járjon el. Megalakulásának megtörténtét is így adta tudtul - falragaszokon - a megye lakosságának. ,A Nemzeti Bizottság utasításainak a vármegye és Kaposvár város minden egyes polgára büntetőjogi felelősség terhe mellett engedelmeskedni tartozik.” Még egy hónap sem telt el a Bizottság megalakulása után, amikor 2 tagú küldöttséget indított Debrecenbe - 1945. február 14-én - az Ideiglenes Nemzeti Kormány szerveivel történő kapcsolatok felvétele és kiépítése, s a kellő politikai tájékozódás érdekében. Velük utazott jelentéstételre a megye alispánja is. A küldöttség, melynek tagjai: Győrffy Antal, dr. Gelléri Emil és Mike Imre voltak - március 4-én tért vissza Kaposvárra. A Megyei Nemzeti Bizottság az önkormányzati testületek megszervezését és a megüresedett önkormányzati tisztviselői állásokat nehezen tudta betölteni, miután a közigazgatási tisztviselők egy része a háború alatt elhagyta állomáshelyét. „Vármegyém területének hadszíntérré válása folytán sok tisztviselő elhagyta szolgálati helyét, vagy az illetékes frontparancsnokságok kiürítő rendelkezése folytán hivatali helyét elhagymi kényszerült” - állapította meg 1945. április 27-én a felszabadult megy'e alispánja a Nemzeti Bizottsággal egyetértőén. A megye területén a különféle államigazgatási szakhivatalok 1945. első és második negyedében történő megszervezése után szükségessé vált, hogy 1945. április 13-án a Közigazgatási Bizottság albizottságai is megalakuljanak a megyében. (Gazdasági, útügyi, gyámügyi, települési és felügyeleti albizottságok.) A 14/1945. M.E. számú rendelet kiegészítését célzó 1030/1945. M.E. számú rendelet a nemzeti bizottságok legfontosabb feladataként a megyei törvényhatósági 23
