Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)

Dokumentumok

Sebesülten, gránátokat kötözve magukra az ellenséges harckocsik elé feküdtek. A szovjet nép sok hű fia áldozta életét hazája boldogulásáért és a magyar nép napfényes jövőjéért. A fentieken kívül számtalan példát idézhetnénk még a szovjet harcosok bátor, hősies tetteiből. Magyarországi harcaink során a dolgozók - megértt é a szovjet hadsereg internacionalista küldetését - forró szeretettel fogadtak bennünket, és amivel tudták, segítették a német fasiszták megsemmisítését. Amikor az 57. hadsereg csapatai a Balatontól délre védelemre készültek, Kaposvár-Dombóvár-Szigetvár-Kadarkút és Tamási körzetének lakói saját eszközeikkel részt vettek a védőállások kiépítésében. Az 57. hadsereg a lakosság segítségével a balatoni védelmi hadművelet kezdetére - 1945. március -, a nehéz téli viszonyok között rövid idő alatt elkészített néhány védőállást, 30 km mélységben. Arcvonal-kilométerenként öt kilométernyi lövész- és közlekedőárkot ástunk és sok más védelmi létesítményt készítettünk. A magyar nép szabadságáért és függetlenségéért vívott harcokban a szovjet hadsereg sok katonája és tisztje áldozta életét, s bennünket - a harcok résztvevőit - jóleső érzéssel töltött el az a tudat, hogy a magyar nép hűen őrzi e hősök emlékét. Örömmel gondolunk rá, hogy azon a földön, ahol oly sok szovjet ember vére ömlött, ma gyönyörű élet virágzik, s sikeresen épül a szocializmus”. Forrás: Hadtörténelmi Közlemények. XII. évf. (1965) 1. sz. 6. 1945. jan. 19. Somogy megye és Kaposvár város Nemzeti Bizottságának megalakulása „Dörgő ágyúszó, fegyverropogás és dübörgő tankok kísérőzenéje mellett” ült össze 16 tagjával Somogy vármegye és Kaposvár város Nemzeti Bizottságának alakuló ülése a megyeházán 1945. jan. 19-én, „amikor még nem volt megközelíthető a kormány, nem volt semmiféle összeköttetés és a vármegyében nem volt közigazga­tás, vagy ami volt is, igen lassan és nehezen működött”, amikor az élet megindulásá­nak az első lépései megtörténtek a megye területén. A megye keleti része - Kaposvárral együtt - ekkor már több mint egy hónapja 1944. december elején szabaddá vált. (166 község.) Középső részét a Balatontól a Dráváig, mintegy 25 kilométeres sávban több mint négy' hónapon át állófront vágta keresztül, mely területről a hadicselekmények kérlelhetetlen vastörvény'e 85 falu kiürítését rendelte el. A megye nyoigati részének 50 községe pedig a németek által megszállt terület volt. A 14/1945. ME. sz. rendelet alapján összeült Nemzeti Bizottságba először csak négy7 demokratikus párt delegálta tagjait, míg a Nemzeti Parasztpárt csak 1945- márc. 23-tól kapcsolódott munkájába. A Bizottság alakulásáról szóló első okmányban ezt olvashatjuk: Jegyzőkönyv. Felvétetett Kaposvárott 1945. január hó 19-én a Nemzeti Bizottság hivatalos helyiségében. Jelen vannak a Nemzeti Bizottság tagjai kivétel nélkül. Dr. Bakonyi Lajos korelnök köszönti a megjelent Nemzeti Bizottság tagjait és a hatóságok képviselőit. Hangsúlyozza, hogy addig, amíg a Debreceni Kormány átveheti a hatalom gyakorlását a Nemzeti Bizottság a legfontosabb szerv a megyében, mert mindazon ügyekben, amelyek a meglévő helyi hatóságok hatáskörét túllépik, a Nemzeti Bizottság 21

Next

/
Thumbnails
Contents