Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
dezésére és vezetésére ekkor hívott meg. Könyvtári munkám mellett azonban nagyon sok levéltári munkát is végeztem, segítségére állva az idős főlevéltárnoknak. Majd amikor a megyei hatóságok véglegesen nyugállományba helyezték a megfáradt főlevéltárnokot, kineveztek Somogy megye főlevéltárnokává. A megyei könyvtár ezekben az esztendőkben nagyon felemelő cél érdekében vetette latba minden energiáját. Köztudott volt, hogy a megyének már a reformkorban sikerült tető alá hozni könyvtárügyét, azonban nem sikerült összevonni azokat az erőket a későbbiekben, amelyek azt eredményezhették volna, hogy a megye székhelyén egy tudományos értékű könyvtár alapozódjék meg. Pedig ehhez a régi megyei könyvtár anyagát, időközben a Somssich Pál gimnázium kezébe kerülő anyagot s a különféle egyletek, intézmények könyvtárainak, állományát sikerült összevonni. A 30-as években alapított Dunántúli bank könyvtárának a modern állományát is sikerült megszerezni, amelyet elég kultúraellenes koncepció következtében kiebrudaltak a bank épületéből 1950-ben, s amelyet 10 megyeházi szakaltiszttel hordtunk át vékában a megyeházára, a szemközt lévő banképületből. A több ezer kötetes könyvtárat a megye alispánjával eszmei értékként 100 forintért vettem meg. Ez a könyvtári állomány kiegészült a megye területén lévő kastélyokból és kúriákból (a marcali Széchenyi, a gázlói Festetics és a nágocsi Zichy stb. kastélyokból) beszállított könyvekkel. Minden együtt volt ahhoz, hogy jelentős könyvtárat alapítsunk, s ehhez az akadémiának és a minisztériumnak is megnyertük a tetszését és hozzájárulását. Sajnos a koncepció - végül is - nem valósulhatott meg Somogy megye tudományos életének a legnagyobb kárára. Levéltárosként soha nem távolodott el a könyvektől, az irodalomtól. Vállalkozott arra, hogy szerkesztőként irányítsa a Somogyi Almanach füzetsorozatot. Ebben Illyés Gyula, László Gyula, Takáts Gyula és mások mellett pályakezdő irodalmárokat, kutatókat is megjelentetett. Miért vállalta a kockázatát az ilyenfajta szerkesztésnek? A könyvektől, az irodalom szolgálatától - természetesen - levéltárosi minőségemben sem váltam meg. Publikációs tevékenységhez fogtam. Elsőként talán azt a kiadványsorozatot említem, amely a Somogyi Almanach sorozatban több mint negyven kötetben látott eddig napvilágot. Ezek között ma már ritka és raritás számba menő kiadványok is szerepeltek, mint pl.: a Rippl-Rónai kiadvány, László Gyula Vaszaryja, Kunffy Lajos Visszaemlékezései, Takáts Gyula írásai, Erdélyi Zsuzsa Európa-díjas archaikus népi imádság gyűjteménye: a Hegyet hágék - lőtőt lépék. Természetesen e sorozatnak voltak gazdasági-, politikai- és művelődéstörténeti kiadványai is. Az Almanach mellett megindítottam levéltári évkönyvsorozatként Somogy megye múltjából című történeti tanulmánysorozatot, amely már aló. kötetnél tart, s több száz alapvető történelmi tanulmányt tett le eddig Somogy megye asztalára, és szinte a megyének ez a második történeti monográfiája. Korunk emberét élénken érdekli a történelem. Ön Harminc nemzedék vallomása címmel példaadó olvasókönyvet állított össze Somogy megyéről. Milyen szándékkal végezte a munkát? A levéltári kiadványok sorában megkülönböztetetten szép és rangos helyet foglal el a Harminc nemzedék vallomása Somogyról című történelmi olvasókönyvem. Azzal a szándékkal állítottam össze e kötetet, hogy a nemzeti tudat, a nemzeti önismeret, a nemzeti identitás, a szülőföldszeretet növelése tekintetében legyen tanárnak és diáknak egyaránt nagy segítője. Iskoláinkban még nagyon sok a tennivaló a hazaszeretet, a szülőföldszeretet növelése tekintetében. Amit a korábbi évtizedek elmulasztottak, e pusztítást igyekezett a kötet részben megállítani. S így kiindulópontja lett a szülőföldtörténet és a regionális kutatások Somogybán kialakult alkotóműhelye felvirágzásának. A tanárok egyre többen szereztek egyetemi, doktori és egyéb tudományos fokozatokat, a diákok pedig egyre több és hasznosabb dolgozatokat és pályamunkákat írtak segítségével. Térjünk vissza most az iskola és az olvasás témájához! Úgy tudom, az iskolákban kézikönyvként használják a Harminc nemzedék vallomását. Az oktatásügyről szóló tanulmányaiban mindig szót ejt az olvasással, irodalommal összefüggő kérdésekről. 192
