Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
Mely az elmúlt nyáron felette örvendett. Keblébe fogadván annyi úri rendet, Kik a nagy Széchényi főispánságának, Hallatlan pompával és fénnyel udvariának. Kapos, hol másként is igazságot tenni, A megye tisztjei össze szoktak menni. Kapos volt a vidám fársángnak is célja, Hol szállásává lett a herceg kastélya.” A bevonuló s az öt járás szerint elkülönülő farsangi sereg „Somogy mosolygó szépeit” magával hozta: „Ekkép ezer öröm és kiáltás között, A mulató sereg Kapósba költözött. Karnevál a herceg kastélyába szállá, Hol már elkészítve vala a Bál-szála. Lovakról az urak mindjárt leugrálnak, Avagy szánjaikból módosán kiszálnak, S főhajtva köszöntvén a szép angyalokat, Lesegítik fogott karokkal azokat”. ,A víg gavallérok a dámaszüretben” a toponári muzsikusok zengő hangszereinek a hallatára csakhamar táncra perdültek. Az idegen táncok gunyoros leírása után a költő szíve csak a magyar tánc láttára kezdett felforrósodni, ahogy az új főispán is: - a „legnagyobb magyar” édesatyja - amikor beült a főispáni székébe „a legelső táncot a magyaron kezdette”, így a költő is a voksát a nemzeti táncra adta: „Csak a magyar tánc az, mely soha sem jára A jó egészségnek semmi ártalmára, Mivel mérsékelve mozgatván bennünket, Frissíti elménket, testünket, vérünket Csak a magyar tánc, az, mely díszesbé teszi Az embert és soha hívságra nem viszi” „Nemes magyar táncom, ki ősi nyelvünkkel S ruhánkkal jöttél ki dicső nemzetünkkel, Ki európai finnyás lakhelyeden Máig sem szenvedtél mocskot szépségeden, Ázsiai színben fénylik nemességed, S még a módi sem tett alacsonnyá téged; lm, a külső népek bámulják díszedet, S tulajdon nemzeted nem becsül tégedet.” A hajdani Turul Szálloda 1910-ben épült - Baumöhl Leó kaposvári mérnök tervei szerint - a Kisgazda és Kisiparos Takarékpénztár Rt. tulajdonaként. A szálloda, a kávéház és az étterem bérlő-tulajdonosa: Biró József olyan jelentős potentát volt, hogy egyszerre volt tagja a megye törvényhatóságának és a város képviselő-testületének. Az első világháború előtt megépült szálloda és kávéház az akkori polgári társadalmi birtokos és tehetősebb rétegeinek, a város módosabb polgárainak és a megye dzsentri-hivatalnok apparátusának volt a kávéháza. Szívesen látta falai között - a megyeszékhelyen mindig jelentős szerepet játszott - katonatiszti rétegeket is. A kávéház falai között és a szálloda vendégeként a magyar irodalmi életnek sok kiválósága fordult meg. Különösen emlékezetes a Tanácsköztársaság idejéből Móricz Zsigmondnak az a látogatása, amelyet Latinca Sándor meghívására töltött a városban 1919. április második hetében. Innét adta hírül az országnak a Somogybán elsőként megalakult termelőszövetkezetek létrejöttét, tavaszi rügyfakadáshoz hasonlítva a mozgalom első kibontakozását. E kávéház asztalánál jelentette be a helyi sajtó egyik munkatársának, hogy regényt írt a somogyi termelőszövetkezetekről. Sokat ült a kávéház asztalánál a város világhírre emelkedett festőfia: Rippl-Rónai József is. Az étteremben pedig a messzeföldön 124
