Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
Perger Sándor, Kaposvár és Somogy megye első nyomdásza. így Kaposvár nyomda- történetét a reformkorig tudjuk visszavezetni. A szakma tényleges meghonosodására azonban csak a századforduló körül került sor. 1890-től 1912-ig már 13 nyomdát alapítottak a városban. Maradandóan azonban csak az 1930-as évek körül alapított nyomdák maradtak fenn. A 40-es évek elején már 8 nyomda működött Kaposváron, 48 dolgozóval. 1949. december 29-én - az államosítás idején - 6 magántulajdonban lévő nyomda volt Kaposváron, 44 nyomdai munkással. Államosították a Somogy Megyei Nyomda Rt.-t, az Új-Somogy Nyomda Rt.-t, a Fenyvesi Béla és Fia Nyomdát, a Kultúra Nyomdát (tulajdonosa Henczer István), a Farkas Kálmán Nyomdát és a Mautner József Nyomda néven működő üzemeket, amelyeket 1950-51-ben összevonták a volt Új-Somogy Nyomda Rt. Kontrássy utca 6. sz. alatti épületébe. A nyomdát kezdetben a Dél-Dunántúli Nyomdaipari Egyesülés irányítása alá helyezték; Új-Somogy Nyomda néven. Az Egyesülés megszűnésével az üzem 1952. május 1-jével önállóvá vált, és a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat nevet vette fel. E nyomda felügyelete alá került - mint telephely - az államosított nagyatádi nyomdaüzem, valamint a 60-as évek elején kialakított siófoki üzem is. Ezek az üzemek elsősorban üzleti, kereskedelmi és ügyviteli nyomtatványok előállítására vállalkoztak. Ez idő tájt még jelentéktelen volt a könyvgyártás bennük. Tartósan a városban két napilap jelent meg, előállításukban a két legnagyobb nyomda vett részt. Nagy jelentőségű volt a 30-as években üzembe állított szedőgépek alkalmazása, melynek hasznossága elsősorban a napilapok előállítása terén mutatkozott. A napilapokat is - mint minden más nyomtatványt -, kézi berakású nyomógépen nyomták. Az 50-es évek elejétől pedig már egy önberakós gépen készült az újság. A fokozatosan emelkedő példányszám miatt 1958-ban egy magasnyomású rotációs nyomógépet vásárolt a vállalat. Ez volt az első magasabbszintű technikai fejlesztés az államosított üzemben. A gazdasági élet fejlődése során a nyomdai termékek iránti igények is növekedtek. A fejlesztési elképzelések megvalósításának gátjává vált az üzem előnytelen elhelyezése, a szűkös épület. így a mindinkább tért hódító ofszeteljárás bevezetésének, az üzem számára előnyősnek, egyben újnak minősülő technológiának, csak a kezdeti alapjait lehetett megvalósítani. Modern gépek beállítására, üzembővítésre nem volt lehetőség. A szükségszerű létszámnövelés miatt is mindinkább tarthatatlanná vált a helyzet. Megoldásul csak egy új nyomda felépítése szolgálhatott. Megvalósítására azonban majd egy évtizedes harcot követően kerülhetett sor. Mind a körülmények alapvető megváltoztatásának, mind a technológiai fejlesztések megvalósításának végül is lehetőséget adott a Fő utca 101. szám alattfelépült új nyomdaépület, melyet a Farkas Béla igazgató által vezetett kaposvári nyomdászok. 1976-ban vehettek birtokba. Ez lehetőséget adott az új technológiák alkalmazására, a műszaki színvonal emelésére, a mindinkább jelentkező magasabb szintű igények kielégítésére. Sor kerülhetett a hagyományos termékféleségek új termékeinek a gyártására is. Az új helyzethez igazodva fokozatosan emelkedett a vállalat dolgozóinak a létszáma is, amely a 80-as évekre már a 400 főt is elérte. Napjainkban - a további fejlesztések révén - ez az üzem már képes az országban jelentkező legmagasabb szintű igényeknek is megfelelni. Különösképp jelentőssé vált már a régióban is azoknak az önálló kiadványoknak és periodikális folyóiratokul
