Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
Forrás: Illyés Gyula: „Az éden elvesztése” - oratórium. Somogyi Almanach 8. sz., Szerk.: Kanyar József, Kaposvár, 1967. 65. Varga Hajdú István (1920. Barcs-1968. Budapest) A szegénység földjéről induló festőművész-grafikus 1920. december 16-án született Barcson. A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István növendéke volt 1945-49 között. 1947-től már önállóan kiállító művész. Feleségével, Diskay Lenkével együtt kiállítását szülőföldjén 1968. május 5-én nyitotta meg Kaposvárott Fodor András. Kiállításai közül a Művészeti Lexikon a Fényes Adolf-teremben rendezett önálló kiállítását emelte ki, mint olyat, amelynek dekoratív hatású, a népművészet és a dunántúli táj ihletéséről tanúskodó festményei (Madárfríz, Sárga táj, Vegetáció) arattak nagy sikert. Monográfusa: Németh Lajos az alábbi méltatást írta művészetéről az 1966-os Fényes Adolf-termi kiállítás katalógusában: , A népi televényből jött, mint annyi sokan a magyar írók és művészek közül, mint két nagy szellemi példaképe, Egry József és Nagy István. Dunántúlról származik, Somogyból, és magával hozta egy varázsosan szép táj ritmusának az élményét, és őrzi ezt az emléket még akkor is, amikor már elszakadt a természetábrázolástól és útját a non figuráció felé keresi, mint ahogy megőrizte a két nagy példakép életművének a tanulságait még akkor is, amikor már művészete formanyelve messze eltért az övéktől. Nagy utat jár meg Varga Hajdú István, míg eljutott festőművészete mai fokára. Nemcsak, mert a kétkezi munkásként dolgozó fiatalembernek ugyancsak nehéz utat kellett megjárnia a Képzőművészeti Főiskola elvégzéséig, hiszen ezt az utat rajta kívül sok paraszt- és munkásszármazású fiatal értelmiségi megjárta. Ám az anyagi nehézségeket legyűrő, főiskolát végzett festővé vált fiatalembernek már pályája kezdetén bonyolult művészeti kérdésekkel kellett szembenéznie. A népművészet volt a segítségére, amelyet annyira szeretett és ismert, és amelynek nemcsak formakincsét, hanem a szellemét is magába szívta. A magyar népi kerámia madarai jelentek meg képein és a népművészet díszítőkedve hatotta át ornamentális elemeket is felhasználó stílusát. Alkotójuk halkan és tudatosan dolgozó művész. Művészete most érett meg. Ismeri magát, lehetőségeit, műveivel vív rangot magának a magyar művészeti életben.” Somogyhoz és a balatoni tájhoz kötődő rajzai közül néhány Tüskés Tibor: A déli part c. életrajzi kötetében látott napvilágot. Közülük a Vitorlások és a Balatoni csónakos témájú rajzait tettük közzé olvasókönyvünkben. Felesége textil falképeket festő grafikus volt, akinek nemcsak grafikái, hanem exlibrisei is ismertek voltak a világon. 112
