Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)

mulasztásáért, úgy egyéb ünnepnapoknak tiszteletlenségéért, és mégis negligálná, büntetődjék egy tűnt viaszra- úgy nem különben, ha húsvét- kor, karácsonykor és pünkösdkor a céhmasternek tábla jártatása után kinek-kinek tudtára adatik az offertorium, és megint ott jelen nem volna valaki, annak büntetése 32 pénz, azon kívül is bevett szokásul tartja minden nemes céh. hogy kitelhető képpen Isten dicsősségiére az olyatén céh patrónusának szent nevére egy zászlót csináltasson, mi is ezen szokásnak hasonló elégtevői lévén, amidőn zászlónk elkészíttetik és annak idejében kihczattatik, melyet előre a céhmester tartozik meghirdetni; azon kihúzásnak alkalmatosságával tudván a mesteremberek, ha közülük valaki absetálna (hiányoznék) nagy mentség nélkül, büntetődjék 2 funt viaszra, és az a templomé legyen.

Harmadik articulus: Mivel ezek után szükséges, hogy minden vargamesterséget kitanult mesterlegény, ki céhünkben, akarná magát adni és társaságunkba magát beirattatni, először is tegyen attestatióval bizonyságot nevéről, keresztségéről és nemzetségéről, azután jámbor három esztendőkig tanult igaz mesterségéről való tanulólevelét produkálja, és ugyanezen céhünk articulusbéli parancsolatainak megtartására hitét letegye, a tábla járástól 1 forintot fizessen, a gazda pénzt is esztendőben kétszer letegyen 20 forintokat, az kit taxának neveznek.

Negyedik articulus: Ha valamely mesterlegény már bizonyosan céhünkben mestertársunknak és atyánk fiának gyermeke volna, ki céhünket akarná követni, az olyatén fél taxát, azaz 10 forintokat fizet; nem különben az is, aki mesterember özvegyét, vagy árváját elveszi, csak fél céhvei fog tartozni, kivévén azokat, kik mesterember gyermeke lévén, mesterember leányát elveszik, mert azok 1 arannyal beérik.

Ötödik articulus: A céhmester és céhbeli esküdtek, melyeket a becsületes varga céh fog választani azon mesteremberekből, kik ezen articu'lu- sok kihozásóban fáradoztak, és ezeknek a taxát is méltó könnyebbíteni, az egyik céhmester légyen fő céhmesteri érdemes úri ember azon helységben, ahol a céh összegyülekezik, és a másik varga tudós mesterember, azonkívüli atyamestert és 2 szolgáló mestert is az ifjú mesteremberek közül fog választani ezen becsületes nemes céh.

Hatodik articulus: Ezen becsületes vargá céh is (mint egyéb céhek) esztendő által fog egy gyűlést tartani karácsony tájban, melynek alkalma- tosb véghezvitelére, ahová a céhmester terminál és rendéli, tartozik com- porealni (jelen lenni) minden mesterember, aki elmulasztja ok nélkül, büntetése lészen 1 forint, a bejáró pénz pedig és kántor (negyedévenként) lészen 25 pénz.

Hetedik articulus: Kívántatik az, hogy mindenek előtte valamely mesterlegény céhbeli mesterembernek mondassák, az szokás szerint való mesterségünket illető főbb munkát tegyen, tudniillik: remeket varr jón, és az nem egyéb, hanem 2 pár halásznak való saru, az egyike 2 darabból, térdig való szárral, a másik 4 darabból valamivel kisebb szárral, és 2 pár cipellőst németesen 2 talpra; céhmester és 1 pár öreg tudós mesteremberek előtt készítsen, kiknek étellel, itallal tartozik, és ha a remeket elkészíteni nem tudná, alku szerint a becsületes céh procedáljon vele.

Nyolcadik articulus: Hogyha valamely mesterember inast akar fogadni adja hírévé a céhmesternek, és az előtt szegődtesse be, megtudván igaz szülőktől való-e, és nem vándorló, vagy tolvaj-e. Azután kezesség alatt fogadja meg, és olyankor a gazdája az inas mellett tartozik fizetni 1 forintot.

99