Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
IV. Somogy a török hódoltság idején (1526-1686)
Somogy vármegye önállóságának megszűnése A hódoltság idején Somogy vármegye önállósága ténylegesen 107, törvényesen pedig 119 évig szünetelt. A XVI. sz. végén —• Bábócsa és Kiskomár kivételével — Somogy vármegye teljes egészében török uralom alá kerülvén, megszűnt önálló vármegyei életet élnii. Törvényszéke sem működött a bekövetkezett anarchikus állapotok idején, a nemesek és a kapitányok csakúgy, mint a belföldi és idegen katonák »a büntetlenül maradás reményében« sok erőszakosságot és kárt követtek el a szomszéd vármegyék lakosaival szemben. Először Rudolf dekrétuma törölte el a megye önállóságát. Az 1596. évi VII. dekrétum 4. cikkelye »míg Somogy vármegyének a helyre- állítása bekövetkezik«, minden nemest és kapitányt — lett légyenek azok akár belföldiek, akár idegenek — továbbá minden rangú és rendű lakost Zala vármegye fő és alispánjának és szolgabíráinak jurisdic- tiója alá vetett, Báthori István somogyi főispán és babócsai birtokos kivételével. Hiába kísérelte meg 1599-ben Sdhwarzenberg és Pálffy Miklós a megye visszafoglalását, 1600-ban még a megmaradt várak is török kézbe kerülvén, az egész megye véglegesen Zala vármegye székhelyén kereshette a maga jogait az említett törvény új megerősítése: az 1608-i koronázás után kiadott I. dekrétum 22. cikkelye alapján. Az 1596. évi VII. dekrétum 4. cikkelye Somogy vármegyét Zalához csatolta. »És minthogy Somogy vármegye, Babolcsa és Komár várakat kivéve, egészen a török uralom alatt áll, és ebben a vármegyében eddígelé semmiféle törvényszéket nem tartottak; a nemesek és kapitányok meg a katonák, úgy a belföldiek, mint az idegenek, akik ezekben a várakba^ laknak, a büntetlenül maradás reményében a szomszéd vármegyékben és ezeknek lakóival szemben igen sok erőszakosságot és kártételt követnek el: 1. §. Megállapították, hogy az ilyen nemeseket, és nemkülönben kapitányokat is, akiik azokban a véghelyekben laktak, legyenek akár belföldiek, akár idegenek, valamint a többi bárminő rangú és rendű embereket is, akik a jelen háború tartamán, akármiféle erőszakosságot és jószágfoglalást elkövettek, avagy ezután elkövetnek: Zala vármegyének alispánja és szolgabírája ebbe perbe hívhatják és ott a nemesek és mások is mindaddig törvényt általi tartoznak, amíg Somogy vármegyének a helyreállítása bekövetkezik, ellent nem állván az, hogy más vármegyében laknak; de Báthori István gróf úrnak ezen Somogy- vármegye ispánjának és örököseinek, meg Babolcsa vára birtokosainak a jogai épségben maradnak. 2. §. Amely bírói határozatokat pedig Zala vármegyének főispánja, alispánja és szolgabíráia, valamint a többi összes bírói határozatokat is, azok útján akiket illet, kellőképpen végrehajtásba venni tartoznak. 3. § Mindazonáltal a hadi dolgokban, rendes kapitányuknak vannak alávetve.« Forrás: Magyar Törvénykönyvtár (1526—1608) Milleneumi emlékkiadás. Bp. 1899. 799. o. 34. 1596—1715. 65
