Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
IV. Somogy a török hódoltság idején (1526-1686)
29. Bél Mátyás: Kaposvár Mohács után Kaposújvár országos jelentőségre tett szert, jóllehet várában kóborló hajdúk és kegyetlen zsoldoshiuszárok katonáskodtak, akiknek embertelen rablásaitól nemcsak a törökök, hanem maga a somogysági lakosság is rettegett. A Kapos folyó által »sziget gyanánt környékezett«. . . "Újvári erősséget« (»a mostani Kaposvár hajdan Kaposújvárnak is neveztetett, mivel újonnan épített vár volt«) — írta Okányi Pál is egyik jelentős helytörténeti tanulmányában — "már akkor (1534-ben) gyaloghajdú haramiák kezében lévén« még a királyi adórovó'k is messzire elkerülték. Ezt olvashatjuk Bél Mátyás (1684—1749) legnevezetesebb s ma is forrásként használható művében, a Notitia Hungáriáé novae histo- rico-geographicá-ban is. A kor színvonalán álló nagy mű első kötete (Pozsony vármegye) 1735-ben jelent meg. Somogyról készült munkája kéziratban maradt hátra. Az Istvánffy Miklós Magyarország történeté-bői töbsször is idéző Bél Kaposvár történetét, — amelynek vára több eredménytelen kísérlet után végül is 1555. szept. 17-én véglegesen a szultán birtokába került a rablóbandának nevezett őrség gyávasága és a helyettes kapitány: Szeles Péter tehetetlensége következtében ■— az alábbi két fejezetben (§) foglalta egybe: Kaposvár 1. §• "Nevét veszi a Kapos folyótól, mely a hajdani erősséget körülfolyván, azt minitegy szigetté formálta. Alkotójáról bizonyossal nem tudni, azt hihetni, hogy újjabb üdőbeli mű és hogy a törökkel való magyar háborúk alatt, ezen vidék oltalmazására építtetett. Ulászló király uralkodása alatt Lőrincz szerémi vezér bírta, ki a király ellen újabb megtámadásra, ellenségeskedésre vetemedvén ezen erősséget megszállotta. Istvánffy: (3-ik könyv, 38. lap.) azt említi: Drágfit, úgymond, ki az újlaki ostromnál is jelen volt a táborral a somogyi földre menni, és az újvári erősséget, melyet a Kapos nevű folyó sziget gyanánt környez, ahonnét nevét is veszi, ostromolni parancsolta. Innen következtethetni, hogy a mostani Kaposvár, hajdan Kaposújvárnak is neveztetett, mivel újonnan épített vár volt. Lőrincz örökösök nélkül halván meg, Ulászló király a Dersffy nemzetséginek ajándékozta. 2. §. Ezután gyalogcsavargók és rablók menedéke kezdett lenni. Itt volt a moslékja legszörnyetegebb embereknek, kik semmi katonai szentség alá esküdve nem lévén, az egész környéket messze-messze öszve kóborolták és sem kereszténynek, sem töröknek nem kegyelmeztek, hanem a legirtózatosabb kínzásokkal csikarták ki a szegény köznép pénzét, s va58
