Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - C) Az ellenforradalom korszaka (1919-1944)

A Minisztertanács ülésének 1944. április 26-i jegyzőkönyvében a zsidók lakásainak igénybevétele és a zsidók összeköltöztetése (gettók alakítása) tárgyában készült rendelettervezetben — többek között — az alábbiak olvashatók:

»■A 9. §. az olyan városokra és községekre vonatkozóan, amelyekben a zsidók száma a 100 főt meghaladja, lehetővé teszi, hogy a zsidók a városnak, illetőleg községnek meghatározott utcákba, esetleg kijelölt házakba tömöríttessenek. Az erre vonatkozó kötelező rendelkezést a törvényhatóság első tisztviselője adja ki, a zsidók elhelyezéséről pedig a lakásügyek intézésére hivatott hatóság (főszolgabíró, polgármester) gondoskodik.«

A Magyar Zsidók Központi Tanácsának Somogy megyei szervezete beadvánnyal fordult a megye fő- és alispánjához, amelyben — mindhiába — kérte a gettó felállításának a mellőzését:

»-Méltóságos Alispán Úrhoz, Kaposvár.

Tárgy: A Magyar Zsidók Központi Tanácsa Somogy megyei szervezetének kérelme a zsidó lakosság elhelyezése tárgyában.

Az idevonatkozó rendeletek szerint Méltóságodra bízott jogkörben a zsidó lakosság Kaposvárott miként leendő elhelyezése tárgyában mély tisztelettel bátorkodunk a következő szempontokra felhívni a figyelmet. Somogybán és Kaposvárott, mint ezt a megyei levéltárban lévő iratok igazolják, évszázadok óta laknak zsidók. A városházán lévő kaposvári épületek fényképei, a kaposvári gimnázium 100 éves jubileumi emlékkönyve számos zsidó nevet tüntetnek fel. Bereczk Sándor városi főmérnök kaposvári monográfiája szerint a vármegyeház építésekor az ablakok költségét a zsidók vállalták. Vannak közöttünk, akiknek többszázéves családfáján Somogy megyei és kaposvári ősök szerepelnek.

Úgy, e hosszú idő óta Kaposvárott élő, mint az ország területéről ideköltözött zsidó lakosság már régóta magába szívta a magyar életfelfogást és érzést, gyermekeiket is minden időkben magyar szellemben nevelték. Vannak olyan magyar zsidók, akik hűtlenek lettek zsidóságukhoz, de olyan, aki magyarságához lett volna hűtlen, itt egy sem akadt. Ellenünk e tekintetben soha, semmi kifogás nem volt.

Ugyancsak a levéltár adatai igazolják, hogy somogyi és kaposvári zsidók nagy számban vettek részt a szabadságharcban is. De bőven kivették részüket mindkét világháborúban is. A híres 44-es és a honvéd 19-es ezred haditörténete számos kaposvári zsidó haditetteinek emlékét őrzi. Templomunk falán örökmécses ég a hősi halottak elég nagy terjedelmű emléktáblája felett. Tisztiküldöttség jelenlétében állították fel templomunkban a hősi halottak emlékművét.

Feltűnően sok a kaposvári zsidó hadirokkant, magas és több kitüntetéseket kapott zsidó tisztek, altisztek és közlegények száma és még a mai rendeletek alapján is Somogybán és Kaposvárott az országos arányon felüli a katonai kitüntetések alapján kivételezettek száma. Az előző háborúban az államsegély előtt Kaposvárott elsőnek felállított nápsegítő iroda és a számos kitüntetés tanúsága szerint a kaposvári Vöröskereszt munkájában is munkával, pénzzel és természetbeni adományokkal bőven kivették részüket a kaposvári zsidó férfiak és igen nagy mértékben a nők is.

De köztudomású és így nem szorul bizonyításra Kaposvárott az is, hogy a jelen háborúban az ország összes munkaszolgálatosai közül — fájdal484