Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - C) Az ellenforradalom korszaka (1919-1944)

hordásig, illetve elcsépelésig a szél által széthányt kereszteket nyomhat összerakni. A kötéshez szükséges köteleket aratók készítik abból az anyagból, amit e célra a gazdaság rendelkezésére bocsát. Ha a gabonák érési folyamata már annyira előrehaladt, hogy nappali órákban kötelet készíteni nem lehet, tartoznak aratók a hajnali órákban egész napi kötél szükségletüket elkészíteni. Aratás csak egy bandában végezhető.

Amennyiben aratók 16 munkanap alatt a vállalt munkát elvégezni nem tudják, vagy nem akarnák, úgy munkaadónak jogában áll cselédjeit, időszaki munkásait, aratógépeit munkába állítani, vagy más aratókkal, mint visszamaradt gabonát learatni. Az ily módon másokkal learatott gabonából aratórész nem jár, úgyszintén kártérítés sem. Ameny- nyiben a gabonákat rozsdaveszély fenyegetné, úgy a kár lehető mérséklése szempontjából mielőbbi ledöntés érdekében a kötözők is tartoznak kaszálni, mely esetben a veszélyeztetett gabona rendre, vagy marokra fog vágatni, és csak a levágás végeztével kerülhet sor a felkötözésre. Nagy rozsdaveszély, vagy hőguta esetén a gazdaság az aratóknak segít az aratásban, mely esetben a másokkal learatott terület után is megkapják aratási részüket, de ebben az esetben ellenszolgálatképpen egy aratási napért két napszámnapot szolgálnak a gazdaságnak.

Elemi csapás, vagy a gazdaság érdekéből kifolyó bármely körülmény folytán a fenti terület, vagy annak esetleg egy bizonyos része learatható nem lenne, úgy ezért az aratók kártérítést nem igényelhetnek.

Tartoznak az aratók az esetleges kísérleti parcellákat learatni a gazdaság vezetőjének utasítása szerint és ilyen esetben az uradalomnak jogában áll az aratóknak járó részt más tábláról, de ugyano.yan gabona nemben kiadni.

Aratók tartoznak abban az esetben, ha a gazdaság kívánja, a be- takarodáshoz naponta 5 (öt) személyt kiállítani az alább feltüntetett napszámbérek mellett.

Aratók az aratás pontos és lelkiismeretes elvégzése után az általuk learatott gabona minden tizedik keresztjét kapják, amennyiben ezért nem volnának hajlandók aratni, akkor minden learatott kát. hold őszi gabonából 60 kg, tavaszi gabonából 40 kg szemet kapnak, illetve e mennyiségnek megfelelő helyi készpénz árát. A vagylagosságra nézve az aratás megkezdése előtt kell nyilatkozni.

Aratórészt a gazdaság saját fogataival hordatja össze, olyan részletekben, ahogy a gazdaság körülményei megkívánják, a hordáshoz szükséges kézi erőt az aratók adják. Aratórészt a gazdasági cséplés befejeztével a gazdaság az aratoknak elcsépelted, a csépléshez szükséges kézi erőt az aratók adják, a gazdaság gépészt, fűtőt, tüzelő- és kenőanyagokat ad. Ha a tüzelőanyag fa, akkor annak elkészítésében tartozna«: segédkezni. Cséplés fejében a búza aratórészből, zab aratórészből, bükkönyféleségekből és repcéből származó szalma, törek és polyva az uradalomé marad, az aratók csak a rozs és árpa részükből származó szalmát, töreket és polyvát kapják meg, a rozs részüket keresztekben is elvihetik.

Aratás befejezése után, amikor a gazdaság kívánja, tartoznak az aratók a fent kiírt területről learatott terményeket 3 és egynegyed százalékért elcsépelni, a csépléshez legalább 26 kézierővel kiállni. A szalmát, polyvát tartoznak minden tekintetben a gazdaság vezetőjének uta157