Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - C) Az ellenforradalom korszaka (1919-1944)
végleges megállapításához bizottságunk szakértőjét meghívni szíveskedjék.« A következő hónapban a sajtó nyílt levelet intézett a polgármesterit ez a várromok védelme érdékében: »Nyílt levél dr. Vétek György polgármester úrhoz. Méltóságos Uram, kegyelmet kérek a kaposvári vár felszínre került romjainak. Kegyelmet kérek azoknak az öreg falaknak, amelyek komoly történészek megállapítása szerint legalább öt és fél száz éve épültek s egykét évszázad óta eltemetve álmodtak a régi dicsőségről. Kegyelmet kérek azoknak a tégláknak, amelyeket száz és száz ágyúgolyó tört, rombolt, de mégsem tudott elpusztítani. Ne ítélje halálra az öreg várromot, amely évszázadokkal ezelőtt bölcsője, magva volt ennek a 33 000 lakosú, amerikai tempóban fejlődő városnak. Az egyének, nemzetek évezredek óta büszkék őseikre. Kaposvárról eddig sárguló pergamenek, vaskos foliánsok nem regéltek. írott dokumentumok nem beszéltek múltjáról. A közhit szerint Kaposvárnak nem volt múltja, csak jelene van és jövője lesz! A múlt év nyarán egy-két kapavágás, csákányütés szertefoszlatta ezt a téves közhitet. Amint bontották az Eszterházy hercegi uradalom épületeit, előtűnt Kaposvár múltja kövekben, koponyákban, s ágyúgolyókban. Méltóságos Uram, ezek az eltemetett kövek, falak, bástyák, némán remélték, hogy a reális élet nem ítéli őket újra halálra. A XX. század embere nem szórja szét porladó anyagukat. Szomorú szimbólum, hogy nagyhét napjain kezdték meg Méltóságod rendelkezéséből a falak szétcsáká- nyozását, az öreg vár újbóli temetését. Méltóságod bizonyára nem járt mostanában a romok közt s így nem látta az újabb ásatások során napfényre került falakat. ..« »A feltárt falak és bástyák beszédesen cáfolják az írott emlékek hiányát. Kaposvárnak tehát van múltja, őse, amit meg kell becsülni, őrzini a ma emberének. Helyes és jól felfogott érdek a Nostra tárházának felépítése. De azért nem kell a felszínre került romokat újból eltörölni a föld színéről. Lehet annak a vártól távolabb is helyet adni. Méltóságod bizonyára hallott arról, hogy a Nostra tárgyal a Hazai Malom megvételéről. Függessze addig fel a várfalak lerombolásáról kiadott rendelkezéseit, míg ez az ügy el nem dől. Lehet, hogy a Nostra megveszi a Hazai Malmot s nem épít tárházat, akkor pedig felesleges lenne a falak lerombolása...« »A feltámadás ünnepe után Méltóságod tekintse meg újból a romokat s bizton hiszem, hogy megkegyelmez a falaknak, bástyáknak, amelyek fenntartása az ősök iránti tiszteletből is kívánatos, a város idegenforgalmának a fellendítése szempontjából pedig hasznos. Húsvét szent ünnepe után kegyelmezzen meg Méltóságod a romoknak. Ezt kéri Méltóságodtól a tradíciókat hirdető kövek, téglák egy rajongója: Rabatt Jenő hírlapíró.« Hortobágyi Ágost ny. tanfelügyelő is a somogyi történelmi emlékek pusztulását cikkezte: »... Kaposvár várának hatalmas fundamentumait, az igazi patrióták és kultúremberek legnagyobb örömére, a múlt évben véletlenül megtalálták, melyeik történelmi világot vetettek a múltnélkülinek vélt és riválisaink által csak újabb keletkezésű falunak csúfolt városunkra s íme, ezeket a beszélő történelmi kincseket is, a múlt tradícióit semmire sem értékelő »modern« kalmárérdekek csákány általi halálra ítélték. 129