Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - C) Az ellenforradalom korszaka (1919-1944)

Takarmányneművel bevetett föld használatáért a tulajdonosnak 300 ki­logramm szálastakarmány adandó be. Kapásnövényeknél, ha a nincstelen a kiadott földet maga szántotta és vetette be, úgy a termés feles, ha azt a föld tulajdonosa szántotta, úgy a nincsteleneket a termés egyharmada illeti. Minthogy a túlhajtott követelések romboló hatását ma már minden tisztességes gondolkodású magyar embernek be kell látnia, elvárom min­denkitől, hogy rendeletemhez pontosan alkalmazkodik, annyival inkább, mivel az ez ellen vétők a törvény teljes szigorával felelősségre fognak vo­natni. Munkanélküli segélyekre pedig senki sem számíthat, mert egészséges emberek becsületes munkával tisztességes megélhetésüket biztosíthatják. Jelzem végül, hogy az ipari munkabéreket is rövid időn belül szabályoz­ni fogom. Kaposvár, 1919. szeptember 2-án. Svastics kormánybiztos.« II. A hírhedt kormánybiztosi rendelet egy hónap múlva Gaál Gasz- ton kerületi kormánybiztos oselédrendelete követte. A megye földbirtoko­sainak és bérlőinek osztályszemlélete és az 1919-et megtorló szelleme még pregnánsabban jutott kifejezésre abban a válaszban, amellyel Gaál Gasz- ton — a már főispáni teendőkkel is megbízott kerületi kormánybiztos — visszautasította Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter november 3-i leiratát, amely — a parasztság megnyugtatása érdekében — a már hasz­nálatra kiosztott földek visszavételének ideiglenes szüneteltetését kérte a megyében, miután a nagybirtokosoknak és a nagybérlőknek földvissza­vevő mohósága már az ellenforradalmi kormányzatot is aggasztotta. A bogiári földbirtokos kormánybiztos 1919. nov. 4-i válaszában már a föl­dek kiosztását is jogtalannak tartotta, a földek tulajdonosaik által való megrészelését pedig a világ legtermészetesebb és legtörvényesebb cseleke­detének tartotta. Ahol a munkások »dacossága« a terményrészelést végre­hajtani nem engedte, s ahol »renitenskedés« fordult elő, oda felvonultatta a karhatalmat, hogy a »futótűzként« terjedő »anarchiának« radikálisan végetvessen, s mindezt határozott nyomatékkai és osztálygőggel a földmű­velésügyi miniszter tudomására is hozta: »85900/X. főosztály 1919. számú leiratára tisztelettel jelentem: Nem felel meg a tényeknek a panaszosok azon állítása, hogy a hadirokkantaknak s általában kisembereknek használatára kiadott egy-két hold földet vissza­veszik. Ellenben tény, hogy ezeket a földeket, amelyeknek kiosztása teljesen jogtalan volt, a földtulajdonosok megrészelik, éspedig feles a föld, ha a vállalkozó maga vetette, harmados pedig, ha elvetve készen kapta. Ezeknek a dolgoknak hatósági elbírálása, ahol tudniillik hatóság elé ke­rül a kérdés, hivatali elődöm, Svastics kormánybiztosnak 2869/1919. szá­mú rendelete alapján történik a fenti módon. Ez a helyi szokásoknak is mindenben megfelel, hisz azelőtt boldog lett volna bármelyik nincstelen, ha harmados, pláne feles földet kaphatott volna. Most azonban vagy az egészet követeli, vagy 30—50 koronás bé­reket »óhajt« fizettetni, ami neki természetesen igen előnyös volna, de ég­bekiáltó igazságtalanságot jelentene a tulajdonos, vagy bérlővel szem­ben. 386

Next

/
Thumbnails
Contents