Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

4. A vezetőségi gyűlés elnöke termelési ügyek tárgyalásainál a gaz- datiszt, személyi ügyek tárgyalásánál a legidősebb tag.

5. Rendes gyűlés tárgyai: X) munkaelőirányzat a következő hétre, 2; gazdatiszti beszámoló az elmúlt hét munkaeredményéről, 3) utalványozások a következő hét rendes szükségletére, 4) gazdatiszti jelentés az elmúlt héten történt rendkívüli utalványozásokról, 5) termelési javaslatok, 6) személyi ügyek, 7) esetleges más megbeszélések, 8) heti számadási okmányok előterjesztése és átvizsgálása (rovancsolás), 9) központi utasítások és intézkedések kihirdetése.

6. A direktóriumi gyűlések határozatai, amennyiben meg nem fel* lebbeztetnek, azonnal jogerőssé válnak. Sürgős természetű termelés: ügyek fellebbezése esetén a fellebbezés elbírálásáig a gazdatiszt állásfoglalása irányadó. Fellebbezések az alapszabály terv szerint eszközlendők.

7. A direktóriumi ülés jogkörébe tartozik: minden néven nevezendő utalványozás. Ilyennek tekintendő a heti munkaelőirányzat is, mellyel a rendelkezésre álló munkaerőt utalványozza bizonyos meghatározott cél érdekében. A rendes járandóságok az időszakos kimutatások alapján hosszabb időre előre utalványozandók (cselédbér, takarmány, stb.). Rendkívüli járandóságok, kiadások és bevételek sürgősség esetén az alapszabály keretein belül a gazdatiszt által is utalványozhatok. Ez esetben a gazdatiszt a legközelebbi gyűlésen tartozik a vezetőségnek az utalványozásról jelentést tenni. Amennyiben a vezetőség ily irányú intézkedését jóvá nem hagyja, azért anyagi felelősséggel tartozik.

8. Fegyelmi ügyekben a vezetőség határoz: a) anyagilag, b) megtorló intézkedések által.

9. Anyagilag a vezetőséget azon elv vezesse, hogy aki kárt tesz, tartozik azt teljes összegében megtéríteni. A kártérítési kötelezettség, minden a vezetőségi gyűlés elé terjesztett konkrét esetben, ha az hiteltér- demlően bebizonyíttatott, feltétlenül összegszerűen megállapítandó. A bizonyítási eljárásnak a legszélesebb körben teret kell engedni. Fellebbezés a vezetőség véleményes jelentése kapcsán terjeszthető fel. A kártérítési kötelezettséget méltányos esetekben a központ elengedheti.

10. Fegyeknileg a bizonyítási eljárás lefolytatása után a következő büntetések szabhatók ki: a) bocsánatkérés a vezetőség előtt, b) bocsánatkérés azok előtt, akik a fegyelmi vétség tanúi voltak, c) bocsánatkérés a közgyűlés előtt, d) dorgálás (mint fent 3 fokozatban), e) bocsánatkérés és dorgálás, f) pénzbírság, g) az osztalékban való részesedés elvesztésének kimondása meghatározott időre, h) a szövetkezetből való kizárás.

11. A büntetések lehetőleg fokozatos egymásutánban alkalmazandók, azonban az egymásutántól adandó esetben el is lehet tekinteni. (Például: ítélhető valaki pénzbüntetésre anélkül, hogy előzőleg dorgálásra ítélte tett volna.)

12. Azon szövetkezeti tag, ki a vezetőség jogerős ítéletébe bele nem nyugszik, s annak végrehajtását megakadályozza, a szövetkezeti tagok sorából feltétlen kizárandó.

13. A vezetőségi gyűlésről rövid jegyzőkönyv veendő fel 2 példányban, mely az összes részt vevők aláírásával ellátandó. Egyik példány irattárban őrzendő, a másik a központnak felterjesztendő.

372