Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)
Jellemző sorokat idézhetünk e hónapok hangulatáról az igali főbíró 1919. október 3-án kelt ellenforradalmi jelentéséből: »1919. február- havában már aggodalommal állapítottam meg, hogy a forradalmi állapot olyan fázisba jutott, melyben a kormány polgári s így mérsékelt programja teljesen háttérbe szorult és teljesen a szocialista irányzat jutott előtérbe.« A megyénkben elsőként meginduló paraszti földfoglaló mozgalom már márciusban az ország egész részére kiterjedt. 1919. februárjának az elején még a földosztás volt a paraszti tömegek programja, február végén azonban a társas kisajátítás, a termelőszövetkezetek létrehozása volt már az agrárpolitika célja. Itt most nem célunk, hogy a Tanácsköztársaság alatti időszak megyei igazgatásának jellegéről és sajátosságairól részletesen beszéljünk. Azt már tudjuk, hogy a törvényhatósági néptanácsok törvényeinek csak a kihirdetésére kerülhetett sor, mintsem végrehajtására, miután március 10-én már a direktórium vette át a megye kormányzatát s a főispáni hivatal vezetésével együtt, a főispán jogkörét is. Március 22-én már a megye központi adminisztratív irányítóját is kijelölte a direktórium, amelyet egyébként április 4-én 4 tagú testületté egészítettek ki. E direktórium április 5-én választási bizottsággá alakulván át, megállapította a községi, a járási és a megyei munkástanácsok és azok intéző bizottságainak a létszámát. A Megyei Munkástanács április 14-én alakult meg, annak intéző- bizottsága május 2-tól már teljes hatáskörében átvette a volt közigazgatási bizottság ügykörét. Június 7-én kormányzótanácsi biztos került a megye élére, míg július 6-a és augusztus 5-e között a megye közigazgatását a vármegyei köz- igazgatási megbízott vezette. Augusztus 2-án a kormányzótanácsi biztos közölte a járásokkal a Forradalmi Kormányzótanács lemondását és ennek következtében augusztus 6-án a közhatalmat 4 tagú bizottság vette át, míg ugyané hónap 13-án a megye vezetője már az ellenforradalom helyi kormánybiztosa lett. E bevezető nem akarja részleteiben átfogni a Tanácsköztársaság korszakát, hiszen a dokumentumok önmagukért beszélnek. Elég csupán azokra az országos jelentőségre is számot tartó somogyi kezdeményezésekre a figyelmet felhívni, amilyenek — többek között a nagybirtokok és az ipari üzemek szocializálásai, majd a kulturális felépítményben bekövetkezett, ugyancsak országos jelentőségű kezdeményezések voltak. (Népegyetem, művésztelep, ifjúmunkás-képzés, állandó színház, Szabó Ervin könyvtár stb.) 212. 1919. január 12. Munkás és néptanács választása Iharosberényben A kettős hatalom állapotát jól tükrözi az alábbi iharosfoerényi jegyzőkönyv, amely szerint a községi nemzeti tanács — az elöljárósággal történt ellentét következtében — átadta helyét az újonnan megválasztott munkás és néptanácsnak. 355
