Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)
1905. A Lapa-pusztai aratósztrájk Az igali járás főszolgabírója 1905. jún. 7-én jelentette az alispánnak, hogy a Mezőgazdasági Ipar-Részvénytársaság kezelésében lévő Lapa- pusztai bérgazdaságban aratósztrájk tört ki. »Jelentem, hogy a Lapa-pusztai uradalmi bérgazdaság 48 ecsényi lakos aratója tegnap a szerződésileg kötelezett 100 kát. hold mesterséges takarmánynak letakarítását megtagadta és a helyszínére kiküldött szolgabíró minden reábeszélése és a törvényes következmények komoly figyelmeztetése dacára őket a munkába állítani és annak folytatására kötelezni nem tudta. Ugyanis a szabályszerűen megkötött s aláírásokkal ellátott s kellően záradékolt aratási szerződés 17. pontja határozottan kötelezi az aratómunkásokat, hogy tartoznak említett területi takarmányt: akkor amidőn meg- kívántatik, díjtalanul lekaszálni, összegyűjteni, boglába rakni és a betakarításhoz megfelelő munkaerőt adni. De most a streikoló aratómunkások ezen pont kötelező erejét hatályon kívül helyeztetni kívánják és azt követelik, hogy ezen munkálatokért minden egyes munkás napi 2 korona 40 fillér bérben részesüljön. Mely követelésüket nevezett bérgazdaság intézője és központi igazgatósága határozottan megtagadta és határozottan ragaszkodik a szerződéshez. Az aratómunkások, amint jegyzőkönyvileg is önként beismerték, díjtalanul azért nem tesznek eleget abbeli kötelezettségüknek, mert most a Mocsolád—Kisbár közt építendő helyi érdekű vasútnál 2 korona 40 fillér napibért kapnak. Ügy értesültem, hogy ezen a vonalon dolgozó ismeretlen nevű vidéki megyebeli munkafelügyelők bújtogatták fel ezen szerencsétlen embereket, hogy ingyen ne dolgozzanak, mert most törvényen kívüli állapot van,' január 1-e előtt megkötött szerződés most már érvénytelen. Sőt a vádlott munkások azt is beismerték, hogy az aratási időre egyenkint 4 korona napibért kapnak. A streikoló aratómunkások ezen alaptalan eljárásukért és a munka ön- kényüleg történt beszüntetése miatt eljáró szólgabíró által azonnal megkezdendő 30 napi elzárásra ítéltettek. Az ítélet nyomban kihirdettetett, azt tudomásul vették anélkül, hogy akkor megfellebbezték volna, csak később, az ügy teljes bevégezte után jöttek oda többen az intéző magánlakására és fellebbezésüket szóval jelentették be. Ezen ügyre vonatkozó összes iratokat még egy meg nem jelenő félnek kihallgatása után fogom a közigazgatási bizottságnak felterjeszteni. Igái, 1905. június hó 7-én. Főszolgabíró helyett: Bogyay szolgabíró.« 1 Az uralkodó osztályok kormányzati válságára utaló kifejezést: az ex- lexet az újságok "törvényen kívüli állapotként« fordították és vitték a köztudatba. Az exlex 1905. jún. 21-én lépett életbe, amikor a parlament báró Bánffy Dezső előterjesztésére megtagadta az adófizetést és az újoncállítást. A fogalommal népünk is csakhamar megismerkedett és széltében- hosszában beszélte a sztrájkok idején, hogy nincs törvény, nincs szerződésszegés, nincs felelősségrevonás és büntetés, mivel az exlexben, a törvényen kívüli állapotban ítéletet nem lehet végrehajtani. Forrás: Igali járás főszolgabírájának iratai 229 kih.Ü905. sz. 188. 315
