Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)
»Miután nagy dolgokat csak közös akarattal és vállvetve lehet aránylag könnyen megoldani, de az ily téren, minő a Balaton part felvirágoztatása és kihasználása is, azok keresztülviteléhez még az egyöntetűség is szükséges, nézetem szerint a három parti vármegye közönségéből, illetve ezek delegáltjaiból (3-3 tag) a majorátusok, közbirtokosság, úrbéresek, a már létező nyaraló és fürdőtelepek, vasúti és gőzhajózási vállalatok képviselőiből, egy kormány kiküldött elnöklése alatt működő Balaton-bizott- ság lenne alakítandó, amely bizottság tárgyalna minden, a Balaton partot érdeklő és érintő dolgot, tenne javaslatokat és hozna esetleg kötelező határozatokat. Egy ilyen bizottságtól lehetne esetleg remélleni azt, hogy a Balaton part fel fog virágozni és az ott létesítendő alkotásokban bizonyos arány és összhang fog lenni. A Balaton part fejlődésének legnagyobb akadálya eddig is éppen az volt, hogy az egyesek, akik a partot és vizet mint tulajdonosok bírták, annak érdekében semmit sem tettek, másoknak pedig a legújabb időkig, a hozzáférést nem engedték meg. Innen van az, hogy a Balaton parton nagyobb helyek, városok nem keletkeztek, pedig csakis nagyobb telepek létesítése, a községeknek nagyforgalmú helyekké való fejlődése által érhető el az egész parton, hogy megszűnik a közöny s az eddigi tespedést gyors munka fogja felváltani.« A déli part teendőit így foglalta sorrendbe: 1. Szőlőik, gyümölcsösök telepítése, fásítás. 2. Kikötők építése, olcsó közlekedés biztosítása. 3. Parti sétányok létesítése. 4. Az építési kedv továbbfokozásához 20 évi adómentesség biztosítása. 5. A parti mocsarak leosapolása és kultúra alá vétele. 6. A víz állandó szabályozása, hínáros, sásos helyek irtása. 7. A” ivóvíz kutak általi biztosítása. Szaplonczay Manó és Zichy Béla lelkes és áldozatos munkájának eredményei között említhetjük meg, hogy Fonyód—Bélatelepnek már 1894-ben volt vízvezetéke, a legelső az egész megyében. Forrás: Szaplonczay Manó: A somogyi Balaton-part községei, mint nyaraló és fürdőhelyek. Kaposvár, 1896. II. Hogyan látta Somogyot és a Balatont ezekben az esztendőkben Victor Tissot svájci származású újságíró, aki túlzó és szenzációt hajhászó útleírásaival szokta magára felhívni a Nyugat figyelmét? Megyénkben többhelyütt is megfordult, járt Nagyatádon és Nagykorpádon is, ahol egy pusztai tiszttartó volt a házigazdája. Sokat érdeklődött a mezőgazdaság és állattenyésztés iránt, meglátogatta a község bíróját, a református papot és tanítót, kocsival bejárta az uradalmat és megtekintette a nagyatádi vásárt és ferencesrendi kolostort is. Különös érdeklődéssel hallgatta házigazdájának regényes betyártörténeteit. ŰtjáF Dél-Somogyból Keszthely- betakarítására vonatkoztak elsőrenden, a fizetendő bérek feltüntetésével, sommásszerződésével, amely még tovább növelte a munkavállalók terhére nek vette, majd vonaton Siófokra érkezett. Említést tett útibeszámolóiban az akkor még kezdetleges fürdőtelepekről. írt az alacsony, fűvel benőtt, szürke, egyhangú homoksivatag vidékről, amelyen — szerinte — akkor még sem ház, sem torony, sem fa nem volt látható.« A tavon sem látható semmiféle hajó — írta némi túlzással —. még egy halászcsónak sem, 308
