Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)

1895. szeptember 1. Herman Ottó köszönő levele a somogyi pásztorművészet tárgyainak gyűjtéséért 182. A jeles néprajztudós Bertalan Alajoshoz, a mernyei piarista urada­lom 1888—1900 közötti jószágkormányzójához több levelet intézett. A le­velek jelentős dokumentumai antiklerikális (saját szavaival: »pogány«) gondolkodásának, — egyben fáradhatatlan múzeumszervező munkásságá­nak is bizonyítékai —, amelyek a magyar folklorisztika egyik fellegvárára: Scmogyra értékes etnográfiai adatokat tartalmaznak, rámutatva azokra a néprajzi gyűjtésekre, melyeket Herman Ottó végzett a megyében a jelentős egyházi nagybirtok vezetőjének a támogatásával. E gyűjtés méltán egészí­tette ki az 1872-ben alapított Néprajzi Múzeum anyagát, amelynek az ösz- szegyűjtésében — rajta kívül — nem kisebb elődök szereztek halhatatlan érdemeket, mint Xantus János, Reguly Antal és Jankó János. Herman Ottó még a milleneumi ünnepségek propagatív erejét is e gyűjtőmunka szolgálatába állította. A halászat, a pásztor élet, az ősi foglalkozások kiváló ismerője, a magyar pókfauna és a madárvilág jeles képviselője — Kossuth pártisága és »pogány« volta ellenére — jó baráti viszonyban volt a mernyei uradalom jószágkormányzójával, akit »kedves papomnak«, s »szeretett pajtásomnak« titulált levelében »pogány« létére, akinek tudományszerető és szervező »jóindulata és készsége« nélkül — mint írta — nem boldogul­hatott volna a somogyi kanászbalták, a fonott karikások, a faragott juhász­kampók, a tükrösök összegyűjtésében. A megye folklór kincseinek a feltárásában és összegyűjtésében nyúj­tott segítséget az alábbi levélben köszönte meg a nagynevű néprajztudós: »Nagyságos Kormányzó Ur! Engedje meg, hogy szívem legbensőbb ösztö­nét követve, egyszerű szavakkal ugyan, de igaz érzésből fakadva, hálát és köszönetét mondhassak azért a páratlan készségért és buzgalomért, amely- lyel a magyar pásztor élet körül folytatott kutatásaimat fölkarolni és So­mogy területén sikerhez vezetni méltóztatott. Az igazságnak adom meg azt, ami illeti, ha mondom, hogy Nagyságod útmutatása és közreműkö­dése nélkül nem is érhettem volna célt — oly bámulatosan rövid idő alatt már semmiképpen sem. Legyen meggyőződve, hogy az a vendégsze­retet, amelyet kutatásaim közben Mernyén, a kegyes tanító rend jószág kormányzója házánál élveztem, csak növelheti azt a nagyrabecsülést, amellyel Nagyságod iránt mindenkoron viseltetem. Fogadja, kérem, leg­szívesebb üdvözletemet. Kelt Budapesten 1895. szeptember 1-én. Nagysá­godnak tisztelő híve Herman Ottó orsz. képviselő, az 1/9 csoport elnöke.« (Az 1896-i Ezredéves Országos Kiállítás 1/9 csoport-bizottságának elnö­keként, a jószágkormányzót e bizottság tagjává választatta.) Értékes gyűjtőmunka végzését igazolta egy másik levelében is: »Kedves papom! Szeretett pajtásom! Abban a hitben, hogy az István villa’"' intézett telegrammomat megkaptad, intézem hozzád e pár sort, azon kezdve, hogy köszönöm Teneked azt a testvéri szeretetet, amelyet személyem iránt tanúsítottál, — azt a készséget és jóindulatot, amellyel vállalatomat elősegítetted s amely nélkül nem is boldogulhattam volna. 306

Next

/
Thumbnails
Contents