Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)
1877. Somogy, a hitbizományok hazája 172. A feudális jogban gyökerező — mindenkor az uralkodótól nyert kiváltság alapján törvényesíthető, s a család tekintélyét és fényét biztosító — hitbizományi intézmények i(fideicomissum) az volt a célja, hogy a családon belül öröklődő kötött földtulajdont tilos 'legyen elidegeníteni és megterhelni. Az alapító oklevelek szerint a mindenkori birtokosnak hármas kötelessége volt: 1) az elidegenítési tilalom, 2) a csorbítatlanságra való törekvés, és végül 3) a célirányos birtokkezelés. A hitbizomány volt az a népellenes földbirtoklási forma, amely hosszú évtizedeken keresztül a kapitalista agrárfejlődés egyik legfőbb akadályát képezte. Az 1687. évi IX. tc.-ben létrehozott hitbizományi rendszert 1848 és 1867 is érintetlenül hagyta, sőt az 1868. évi LIV. te. még meg is erősítette azzal a céllal, hogy a nagybirtokrendszer átmentésével a »történelmi« uralkodóosztálynak: az arisztokráciának örökletes hatalmát biztosítsa. Különösen súlyos volt a hitbizományok problémája Somogybán, miután a 4 százalékos országos átlaggal szemben — a megye területének 17 százalékát foglalták el azok. Ez az aránytalanság még kirívóbb akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a somogyi hitbizományok az összes hitbizományi földbirtokoknak 13 százalékát, területüknek pedig 8 százalékát képezték, holott a megye az országnak csak 2,7 százaléka. Egyszóval 147 724 kh-al Somogy megye volt — 16 hitbizományával — ország legelső és legnagyobb hitbizományi megyéje! Ez a magas arányszám — az egyéb holtkézi alapítványi birtokokkal együtt — a feudális jellegű nagybirtokoknak olyan nyomasztó túlsúlyát biztosította még 1848 után is a megyében, — ami a magyar agrárkapitalizmus korszakában önmagában véve is hatalmas ellentmondást képezett —, amelynek igen jelentős társadalmi torzulás volt a következménye egészen a felszabadulásig. Ezzel magyarázható lényegében az is, hogy az 1848 előtt még progresszív szerepet játszó középbirtokosoknak is milyen jelentősen háttérbe kellett szorulniok a hitbizományi nagybirtokokkal szemben a századvégi agrárválság idején. Azt hisszük általuk vált megyénk az agrárius koncepciók egyik fő bázisává s a közéletet deformáló súlyuk következtében a paraszti szervezkedéseknek is csak olyan lojális formációi alakulhattak megyénkben, mint amilyenek a Szabad Gazdák Egyesületei és Felső Szabó István (Nagyatádi) kisgazda egyesületei és pártjai voltak. És most lássuk Hirsch Alfréd felsorolásában, melyek voltak a megye hitbizományai és mikor alakultak? 1. Herceg Eszterházy Pál 1695. március 2. 2. Tolnai Festetics Kristóf 1765. szeptember 20. 3. Tolnai Festetics Kristóf 1765. szeptember 20. 4. Gróf Széchenyi Ferenc 1814. november 1. 5. Gróf Festetics Dénes 1877. november 20. 2*2
