Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)
»Eljött a mezei munka ideje, kiürültek az iskolák. A tanító fogdoshatja a legyeket az őszig« (VI. évf. 22. sz.) A tankötelesek száma 29 348. 317 rendes és 61 segédtanító működik a megqében. (VI. évf. 58. sz.) Földosztás. Az 1869-i választásokon »az egyik balpárti választó azért kérte volna vissza szavazás után szavazási céduláját, hogyha az urak földjeit felosztják, azzal igazolhassa, hogy Kossuthra szavazott.« (V. évf. 24. sz.) Munkaerő. Nincs népesség, munkaerő. A szegény vidék olyan a munkásnak, mint a tél a fecskéknek. Mindkettő elköltözik belőle. Egy nagy megyének nincs, gazdasági iskolája! A föld is csak a tudomány előtt vallja ki kincseit. 1869 a férgek esztendeje (Egér, hernyó, ürge.) (VI. évf. 17. sz.) 160. 1868. febr. 6. »Mikor virrad már e jobb sorsot érdemelt magyar népre egy szebb nap reggele?« A fejlődő kapitalizmus egyre élesedő társadalompolitikai ellentmondásai közepette gomfoamódra szaporodnak a megyék falvaiban 1868- tól 'kezdve a különféle demokrata- és olvasókörök, amelyek a szélsőbal kezében — Kossuth nevével és 48 programjával — a kiegyezés elleni tömegmozgalom társadalmi egyesületei voltak. A Nép zászlófában — amelyből az indulás első évében (1868) 16 példány járt Kaposvárra — jelentek meg e körök alakulásáról és munkájáról szóló hírek. E lap hasábjáról vettük olvasókönyvünkbe az 1868. febr. 6-án megalakult Somogy hatvani olvasókör hírét: »Szerkesztő Űr! Olvasókört alakítottunk, melyben a Nép zászlóját, Népszavát, Jó Barátot és a Hírmondót olvassuk. Kevés tagból áll ugyan körünk, de hisszük, hogy idővel kinövi magát és a mustármagból terebélyes fa növekedik. Olvasókörünk célja, hogy hírlapok olvasása által az: országgyűlési pártok állását, mozzanatait s elveit kitüdhassuk, s miután a szélső baloldal elveit tartja hazánk boldogsága felvirágzására üdvösnek, tehát odaműködni, hogy a jövő követválasztások alkalmával községünk ne oly képviselőre szavazzon, ki az 1848-at csak zászlójára írja fel, szívében pedig nem, hanem olyat, ki az 1848-i szentesített törvényeinknek egy betűig védője és érvényrejuttatója legyen. Adja Isten, hogy célunk teljesedésbe menjen! Községünkbe ma adó executió (adóvégrehajtás) történt. Éppen jelen voltam, könnyes szemmel néztem, mint fizette le néhány polgártárs az utolsó szem gabonájából összevásárolt pénzét az adófizető asztalára s felsóhajtottam: mikor virrad már e jobb sorsot érdemelt magyar népre egy szebb nap reggele? Éljen Kossuth Lajos! Éljenek az ő általa alkotott törvények hű védői.« Forrás: A Nép zászlaja. I. évf. 8. sz. (1868.) 268
