Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - A) Az abszolutizmus korszaka (1849-1866)
Részletek a jelentésből: »Ich bin überzeugt, dass der Adel und der grössere Grundbesitz Ungarns keine Revolution will, ja dass sich niemand mehr von einer Revolution fürchtet, als eben derselbe, weil er es instinktmässig fühlt, dass eine neue Revolution ihm sein Letztes, was er hat, nehmen würde.«... »Für den Adel tritt in Europa keine Bevölkerung mehr in die Schranken« ... »In den unteren Volksschichten sind wohl, wie es sich von selbát versteht, mehr demokratische Elemente, und demnach Empfänglichkeit für Doktrinen, die mit ihren Verheissungen von goldenen Bergen unwissende Massen leichter zu betören vermögen-mit einem Wort für sozialistische kommunistische Lehren, welche in der heutigen Zeit allein eine wenn auch ephemäre traurige Aussicht des Erfolges haben können.« A jelentés tartalmát összefoglalva, Ambrózy annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a magyarországi nemesek és nagyobb birtokosok osztálya fél leginkább a forradalomtól, mert ösztönösen érzi, hogy az megfosztaná mindattól, amije még van. Nincs nép Európában, amely a nemesi érdekekért hajlandó volna még kiállni. Az alsóbb néposztályokban — magától értetődően — több a demokratikusabb elem és nagyobb a fogékonyság az ígéret földjéről szóló s a tudatlan tömegeket félrevezető tanok iránt, egyszóval a szocialista, kommunista tanok iránt, amelyek manapság egyedül számíthatnak a siker kilátására. Forrás: OL. Német nyelvű M. C. G. geh. Präs. 1858. 750. (483). Közli: Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849—1867. Bp. 1959. 167. o. 147. 1850—1860. Kaposvár az abszolutizmus idején A feudális viszonyok megszüntetése a politikai elnyomás ellenére is nagyban előmozdította a kapitalista társadalom kibontakozását. Ez természetszerűen különösen a városokban, a helyi ipari és kereskedelmi központokban volt megfigyelhető. Somogybán különösképp Kaposvár fejlődése gyorsult meg és vált szemmelláthatóvá. Bergel József kaposvári orvos a város 40 éves fejlődéséről a szemtanú hitelességével írt könyvecskéje 1877-ben látott napvilágot. A reformkor harmincas éveitől kezdte mondanivalóit a hetvenes évek közepéig, amely időszak alatt »az oly jelentéktelen kis faluból tekintélyes és jelentékeny város lett.« Részleteket idézünk a kortárs friss szemléletét tükröző kis füzetből, az abszolutizmus koráról: »A hivatalnokoknak, kiket természetesen nem a nép választott s így nem is igen kedvelt — volt egy főnökük — ezúttal Tallián János — kinek állása szintén nem volt a legkellemesebb, amennyiben valami nagy ro- konszenvnek egyáltalában nem igen örvendhetett. Kevéssel utóbb 1850- ben úgy a kormány, mint a közönség érdekében az eddigi magánintézet 246