Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - A) Az abszolutizmus korszaka (1849-1866)

A megye 1850. évi állatkimutatása Csikó Csődör Kancza Heréit 6031 254 15016 17576 Ökör, bika és bivaly Tehén Juh 42325 45072 262180 Végezetül közread julk Széchenyi Lajos gróf Somogy vári uradalmá­nak a leírását: »A somogvvári uradalom Somogy megyében a Balaton vidékén fekszik, jelenleg Lejtényi György tiszttartó kormánya alatt áll. Tagosztály 1847- ben kezdve, 1850-ben végezve történt Kőröshegyen, 1854-ben Somogyvá- rott: Maroson és Juthon pedig folyamat alatt van. A majorsági igás mun­kák mind majorsági erővel végeztetnek. A majorsági napszámok ré­szint gyalog béresek által, részint a majoriul távolabb eső részes mivele- tű szántóföldekhez kötött napszám szolgálat, részint szakmányos munka és készpénzes napszámosok által hajtatnak végre. Mind az urasági ma­jorokban, mind a volt jobbágyok földjein 1848 óta általánosan a föld javítását s a gazdaságnak ezzel összekötött emelkedését lehet tapasztal­ni. A tiszta haszonbér készpénzért történik: de ez csak csekély mérték­ben van gyakorolva: kivévén ott, hol az egész gazdaságok majoronkint bérbe adatnak: milyen Kőröshegy, hol 3 major, t. i. Földvári major, Gyugyi major és P. Szemesi major tisztán készpénzért van 12 évre bér­be adva. A részes míveletű földek a termény egy részéért adatnak bér­be: úgyhogy a gabonafélék termesztése után került szalma egészen az uraságé legyen, a részes mívelő csak a magtermés részében részesül­vén. Ily formán az uraság részéről a trágya szaporítás mozdíttatik elő. Ezen részes földekhez napszám szolgálat is van kötve, melyet a többi közt pontosan szolgálnak a vállalkozók. A bérföldeket szinte a volt job­bágyok szokták felfogadni. Az aratást, hol reformált közönség lakik, ott a közönség szokta elvállalni az Ecclésia számára, s ez a gazdára nagy előny, mert egyszerre, bizton s legolcsóbban történik a munka, egyél helyeken vidékről kell hozni aratókat, s ezekkel Somogyot nagy rész ben Zala és Vas látja el. — Ősszel és tavasszal 12—16 garas a mezei munkás bér, szőlőmetszés 25—30 garas és 1 itcze bor. — Nyáron nehéz pénzért munkást kapni — kaszás rendesen 30—35 garas, 1 itcze bor — gyűjtő napszám (lányok által) 16—18 garas — ősszel 18—24 garasig a férfi napszám — asszonyé 15—18-ig. Az uradalomban a Czenki vas ekék s egyéb jobb célszerűbb gazdasági eszközök, u. m. borona, 7 fogú eke kapálló, a legjobb sikerrel használtatnak, cséplő gép és nagyobb gabona vető gép nincs. Főtermény búza és rozs. A vetésforgás a föld sajátságá­hoz képest különböző, mindenütt takarmány s kapás növényekkel levér. változtatva, úgyhogy szántóföldet és rétet összevéve a gabona termesz­tés, mintegy 54, a takarmány termesztés pedig — 46 száztoliát foglalja az egész területnek. Trágyázás bükköny takarmány és kapásnövények alá történik. Őszi alá 3 szántás, tavaszi alá egy őszi szántás, mire ta­vasszal a 7. fogú ekével takartatik el a mag, s meghengereztetik, — 1200 négyszögölre a föld erejéhez képest vettetik búza és közönséges rozs 1 1/4—2 p. mérő, bokros rozs 1—1 1/4, zab, árpa, zabosbükköny 1 2/4—2 1/4, őszi repce 10/72—14/72, kukorica 10/72—12/72, hajdina, borsó, magbük­köny 1—1 1/4. lucerna, lóher 16—18 font, komócsin s fűmagvak vegyít 242

Next

/
Thumbnails
Contents