Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
III. A magyar középkor Somogy vármegyéje (V-XVI. század)
Ill A MAGYAR KÖZÉPKOR SOMOGY VÁRMEGYÉJE (V—XVI. század) A népvándorlás barbár fergetegei után a hunok uralma alá került a Pannón-Somogyság, ahol Attila birodalmának helyét a germán eredetű osztrogótok, a svévek, majd az örökükbe lépő langobárdok foglalták el. A hácsi és Béndek pusztai keleti gót és a vörsi langobárd temető feltárt sírjai is erről tanúskodnak. Utánuk az avarok hazája lett e táj — bizonyítják a csornai és a kaposvári avar temetők —, akiknek az ideköltözött szlávok csakhamar meghódoltak. Az avarok uralmát a szomszédos frank birodalom törte ketté, s Nagy Károly császár már Bajorországba kebelezte be Pannóniát. És most tanulmányozzuk Somogy középkorának igen jelentős dokumentumait történeti olvasókönyvünk lapjairól. 8. VI. század A vörsi langobárd temető I. Az elmúlt esztendőkben a vörsi homokbányában homokkitermelés közben sírleleteket találtak. A bejelentés után a helyszínen ásatásokat és leletmentést végző Balatoni Múzeum 9 sírból álló langobárd temetőt tárt fel. A bolygatott sírokból, amelyeket a sírrablók kútszerű aknán keresztül közelítettek meg, emberi és állati csontrészeket, lócsontvázat, vaslándzsát, pajzsdudqrt, koporsót, kerámiagyöngyöt, vaskést, fésűt, bronz varrótűt, tűzkövet, szőnyegdarabokat, stb. sikerült felszínre hozni. Az ásatásokat végző s annak eredményeit összefoglaló Sági Karoly régész-múzeumigazgató tanulmányából az alábbiakat idézzük: «A vörsi temető megtalált sírjai kivétel nélkül bolygatottak voltak ugyan, azonban pár esetben in situ fekvő csontrészek alapján megállapítható volt, hogy a temetőben nyugvó halottakat nyugat—keleti tájolással temették el. A sírok 5—15°-ot térnek csak el ettől az iránytól. A vörsi temető sírjainak leletanyaga a VI. századi langobárd emlék- anyaggal van szoros kapcsolatban.» ... "A vörsi temető kcrhatározó leletanyaga a VI. század első felére teszi a temető keletkezési idejét, éspedig a század első harmadára. Régebbi történetírásunk úgy vélte még, hogy a langobárdok 546-ban költöztek be Pannóniába. Űjabban Bóna István mutatott rá arra, hogy a pannóniai langobárd uralom régebbi keletű és a langobárdok már 527-től urai voltak ennek a területnek. Bóna megállapítását támasztja alá a vörsi temető is, amely a langobárd foglalás idején keletkezett. László Gyula, L. Kovrig Ilona és Bóna István rámutattak már a római utak népvándorláskori jelentőségére. Bevezetőnkben utaltunk .már arra, hogy a vörsi langobárd temető egy átkelő Fenékpusztával ellenkező oldalán létesült. Ehhez az átkelőhöz vezető észak—déli irányú út mentén, a régi római út vonalán találjuk Keszthely vidékének langobárd lelőhelyeit." .. . »A vörsi temető, mint említettük, Pannónia langobárd megszállásának idején keletkezett. Kis sirszáma, anyagának egységessége, a csecsemő és gyermek,sírok hiánya mind arra utalnak, hogy a temető nem volt
