Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VI. Somogy az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc idején (1848-1849)

2. § Ő Felsége a magán földesurak akkénti kármentesítése iránt, hogy

az eddigi úrbéri tartozásokkal fölérő tőkeérték részükre a közállo- vány által hiány nélkül kifizettessék, a legközelebbi országgyűlésnek részletesen kidolgozandó törvényjavaslatot fog magyar minisztérium által előterjesztetni.

3. § Oly helyeken, hol eddig úrbéri rendezés, vagy legelő-elkíilönzés még

nem történt, a faizásra és legeltetésre nézve az eddigi gyakorlat továbbra is megtartatik.

4. § Az úri törvényhatóság megszüntetik; — ideiglenesen míg a törvénykiszolgáltatás általánosan rendeztetni fog, azt polgári ügyekben a sommás perekre nézve, ott, hol rendezett első bírósági hatóságú tanácsok nincsenek, a szolgabírák, — büntető és rendes folyamatú polgári perekre nézve pedig a megyei törvényszék fogja gyakorolni.

5. § Oly földbirtokos ellen, kinek birtokához e törvény kihirdetése előtt

úrbériség volt kapcsolva, a kereskedési viszonyokból eredő váltók kivételével, egyéb adóssági követelések, a törvény további rendeletéig fel nem mondhatók, és csupán a törvényes kamatok nem fizetése iránti követelések hajtathatnak be ellene bírói eljárás útján.« Forrás:

Kiállítási iratok és nyomtatványok gyűjteménye. 1848.

109.

1848. ápr. 21.

48-as parasztmozgalmak Somogybán

A forradalom azonban olyan szenvedélyeket is felszabadított a parasztságban, amelyeket az áprilisi törvények már nem tudtak megfékezni. Az évszázados paraszti sérelmek, a jogtalanul elvett földek, a lecsökkenteti legelőik miatt fenyegető elkeseredés tört ki már április végén a megyében is.

Az alispán április 21-ién a miniszterelnöktől katonai karhatalmat kért a fenyegető »communismus« ellen:

»Legközelebb folyó hó 17-én írt hivatalos jelentésemben előadtam, miképp a megyebeli köznép lelkülete az óhajtott csendesség helyett a com- munismus veszélyével fenyeget. Most a hozzámérkezett tudósítások után köteles vagyok Méltóságodat tudósítani, hogy ezen rossz', több helységekben valósággal kitört. Nagybajom, a megyebeli legnagyobb helység, a földesuraknak birtokát önhatalommal elfoglalta. Csokonya, hasonlóképpen erős helység, az urasági birtokot megtámadta. Komlósd, Üjnép hasonlóképpen cselekedett, melyeknél ugyan a tisztviselő intézkedése némáiképp csendet hozott elő, de annak állandóságához nincs bizalom. Hedrehely és Aracs, Dobsza, Jákó ugyaniig erőszakos foglalásért most vizsgálat alatt.

Tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy a rögtön bíróságot kihirdetni és a közbátorság védelmére fegyveres erőt iderendelni méltóztassék.« Forrás:

OL. Az 1848/49-i belügyminisztériumi levéltár 13/1848. sz.

Közli:

Ember Győző: A magyar parasztmozgalmak 1848-ban. Bp. 1949.

203