Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)

giczasertés valamivel alacsonyabb, mint más hazánkbeli vidékeken, de köpczös és könnyen hízó. Füle hegyes, és előreálló, lábai rövidek. Egyébiránt legközönségesebb itt is a köznép közt a siskafülű, hosszú lábú s derekú sima disznó, mely a szalontai híres fajhoz tartozik, és húsra nagyon megszokott nőni. Sárközy Sándor úr híres sertéstenyésztését itt el nem hallgathatjuk. — Halakban hasonlóul bőség uralkodik itt, a Balatonban fogast, harcsát, fogassüllőt, a heringhez hasonló gardát, a Drávában galó- czát, néha vizát, a Rinyában e környéken híres rákot, a mocsárokban csikót annyit fognak a lakosok, hogy szekerenkint hordják el más megyékbe. — Ásvány és ásványos vizekről itt szó sem lehet.

4. Népesség. Somogy megyének népessége 231 359 1., mely lakik 30 mezővárosban, 282 faluban, vagy különadó rovatos pusztán, és 187 más pusztán. Esik 1 négyszög m. fre 2029 lélek. Nyelvökre nézve legtöbben vannak a magyarok, 202 938 számmal, tót 1308, német 8959, horvát 9370, rácz 3876, görög 63, zsidó 4845 1. találtatik. Tótok úgy nevezett vindusok ez előtt igen számos helységben laktak, de ezek mind elmagyarosodtak, szinte úgy, mint néhány német helységek (P. o. Köttse), sőt a föntebb kitett idegen ajkú lakosok is többnyire beszélnek magyarul, kivált a tótok. — A 148 747 főre menő katholikusok 76 plébániát bírnak, melyek közül 5 a pécsi, a többi a veszprémi püspök által igazgattatik. A reformátusok 82 anya és 29 leánygyülekezetben, 67081 lelket számlálván, a dunamelléki és dunántúli püspök megyéhez tartoznak. A 10 623 1-ra menő ágostaiak 11 anya és 10 fiókegyházban a dunántúli püspökmegyéhez kapcsoltatnak. Ó-hitű parochia egy van Szigetváron 63 lélekkel. Zsidók száma 4845.

5. Ipar és kereskedés. A kézművességet nem találjuk oly virágzónak Somogy megyében, mint milyennek láttuk a mezőgazdaságot s baromfitenyésztést. Az 1845-diki rovatos összeírás szerint, kézművesek száma 471, kik közül Marczaliban 2 takács jeles kelméket készít, meglehetős számmal laknak Kaposváron, Szigetváron és Toponáron. — Ugyancsak Szigetváron Czindery László úrnak jelgs cukorgyára van. Több rendű pálinkaházai közül, Kálmáncsán van egy nagy szeszgyár, mely évenkint 2000 akó szeszt szolgáltat. A lakosok pedig itt s még néhány helyen faeszközök és szekerek készítésével is foglalkoznak, miket Bácsba, Tolnába hordanak széljel. Üveghuta találtatik: Szent-Mihálvfán és Sz.-lukán, ugyancsak Lukafán legújabban egy kőedénygyár is állíttatott, és Szilben egy szivargyár. Kaposvárott legújabban egy részvényes társaság posztógyárt állított, s czélja e vállalathoz a megyei rabokat használni. Hamuzsírt főznek Kőröshegyen. A kereskedés hasonlóképp szűk körökben mozog, és leginkább a megye beltenmékeire szorítkozik. Főkereskédési czikkek: a búza, rozs, gyapjú, sertés és szarvasmarha. Gabonáját vagy a veszprémi, vagy a nagykanizsai és keszthelyi piaczokra, vagy pedig a bogiári és szántódi balatoni révekbe hordja. Marhavására ugyan a megye kebelében, Sárdon, Szigetváron, Nagyatádon is nevezetes; de a marhák mégis többnyire Nagy-Kanizsán adatnak el; a gyapjút a zsidók, sertést a győri, soproni keresikedők vásárolják fel. Gyarmati és gyári árukat főkép Nagy-Kanizsáról. Pécsről és Pestről vészén a megye.

6. Jobbágytelkek és adó. Egész jobbágy bír itt első osztályban 22. másodikban 24, harmadikban 26 hold szántóföldet; rétekből első osztályban 8, másodikban 10, harmadikban 12 embervágót. Ilyen egész jobbágytelek számláltatik 5559 2/8. melyen lakik 11 916 jobbágv. házaszsellérek száma 4356, házatlan zsellér van 2388. Az 1828-iki országos összeírás szerint az adó alatti földmennyisége 256 046 hold. Portája a megyének, mely után hadi adót fizet, 123. Kupa hg. zenebonája miatt minden kir. dézsma a

197