Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)

hamar oily állapot közt lelnék magukat, melly a mostanihoz úgy állna, mint májusi reg decemberi esthez, s melly ekkép a mostaninál mód- nélkül kellemesb és hasznosb is volna.«

»Egész dunántúli kerületben egyetlen egy gőzmozdony sincs. Mi más országokhoz képest, mellyeket civilisáltaknak mondnak, bizony a legnagyobb hátramaradás symptomáját árulja el. Nem közönyös ennélfogva, hogy végre mentülelőbb támadjon egy, de jó sikerrel: mert a példa vonz: és mutatkozzék csak valahol valami »talpraesett« melly az emberi hatalom körét tágítja: s legott egészen új és nemzetekhez vajmi illőbb képet öltenek magukra a társadalmi viszonyok. A Balatonon mostanság egyetlen egy meglehetős hajó, de csak egy tűrhető csónak sincs. Bámuljon-e az ember ezen vagy nevessen, én nem tudom. Lebegjen csak egyszer rajta gőzös: s míg bányászokat fog előidézni a hegyekben és a gőz használatára sürgetendi a gondolkozót, új életszikrát lövel az egészre és a most ugyan kies, de mintegy álomban szendergő vidéket oly vidor elevenséggel ruházza fel, mikép egy szebb jövendőnek tavaszkorát fogják a legédesb sejtelmek közt élvezni a Balaton körülti laksok.-'-'

»Munkafáradt ember, ha a Balaton víztükrét meglátja, új életkedvet érez ereiben csörgedezni. A tenger, igaz, nagyobbszerű látvány, de komolysága miatt, ha kereskedői szempontból nem is, sok más tekintetben bizony nem egy »nagyobb tó« kelleme mögött áll, úgy hogy nyári lakhelynek, még kérdés, nem ér-e fel egy kies tó szelíd s kivált művelt partja mind azzal, mit a zordon tenger közelléte ajánlhat. Ámde kérdem, mit vesztene a Balaton, ha vagy egy öllel lejebb szállíttatnék? Egy kissé keskenyülne, igaz: de ez volna az egész veszteség: midőn más részről szántóföldet nyernének mocsár helyett az illető tulajdonosok: jobb levegőt s ekkép kevesebb hideglelést a parti lakosok: fölötte kellemes helyzeteket nyári lakokra — az ősiség módosításával — mind azok, kik például Budapest hőség s poraibul menekülve, nem bírnak uradalmakkal, de azért mégis szeretnek és akarnak is részesülni, pedig saját telkeiken és saját falaik közt, a mezei élet kellemeiben. S erre mennyire lenne alkalmas a mocsáribul kitisztult, Budapesttel szorosabb és könnyebb ösz- szeköttetésbe tett Balaton.!«

»A Balatont környező három megye: Zala, Somogy és Veszprém tisztelt közönsége nemcsak egyénileg de közigazgatásilag is vajmi nagy hatással járulhat a jelen ügy sikeréhez: mert ha a balatoni kiszállókhoz hidak és utak híja vagy hiányos léte miatt nem juthatni, akkor természet szerint nem igen ébredhet a Balaton táján olly mozgalom, melly a szabad közlekedések egészségi pezsgősége volna: s pedig ez a kívánatos. — Vegyék tehát e három megye lelkes rendel, alázattal kérem, e vállalat pártolását kegyesen magukra, és én, legyenek meggyőződve, mindent el- követendek, mi csekély erőmtül telik, az ügy mindinkábbi sikere és kifejtése végett, melly az egész honé ugyan, mert Magyarország csak egy, de különösen Zala, Somogy és Veszprémé, melyek a magyar födnek olyannyira fénylő gyöngyei/«

Forrás:

Kiállítási iratok gyűjteménye 1846.

Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás. Pest 1846.

193