Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)

Költ Szegeden 28. Február. 1837. Föl találta és megírta Katona Dienes a kegyes szerzet tagja.«

Forrás:

A mernyei uradalom levéltára. Ugróczi Ferenc jószágkormányzó iktatat- lan iratai. 1837.

101.

1839.

• Nagy kár, hogy e nagy víztömeg (a Balaton) tudományos intézkedés által nem használtatik erőművekre, hajózásra, kiszárításra és

öntözésre«

A Balaton-víziút kérdésével már modernebb gazdasági problémák is jelentkeznék a megye életében. A víziút Somogynak is döntő fontosságú, hiszen általa termékednek szállításában olcsóbb lehetőségek mutatkoznak.

Beszédes József vízimérnök, a Tudományos Akadémia levelező tagja, a Sárvíz, a Sió, a Kapos vízének szabályozója az alábbi levéllel küldte meg 1839-ben a »•Kolozsvártól Grácig hajózható országos nagy csatorna* c. művét Somogy vármegyének:

»Tekintetes és Nemes Somogy- Vármegye Alispányi és Főjegyzői Hivatalainak, levéltárának, és tudományos olvasó intézetének bátorkodom alázatosan bé mutatni mély tiszteletem jeléül, és tiszta honszere tétből az ide zárt öt példányt illy czímű munkámbúl: Kolozsvártól Grétzig hajózható csatorna terve s. a. t. Ha a Tekintetes Megye ezen országos nagy érdekű tárgyban járó gyenge igyekezetemet, s e csekély munkámat azon okból, hogy ennek magas tárgya minél előbb és minél tartósabban közfigyelemre jusson, jó néven kegyesen el fogadni méltóztatik, úgy én fá- radozásimért jutalmazva, és több illy munkára kedvesittve vagyok. Költ Duna Földváron August 1-én 839-ben. Beszédes József táblabíró és vízmérnök.«

Részletek a műből:

»Magyarország a nála lévő belső igazgatásnak áldásait anyagi belső javításokra hatólag bölcsen használja (meglátja milly sokat tehet) s ehhez mérve a legfoganatosabb földjavítást, a kézimesterségeik legvirágzóbb állapotát, s a lakónépnek egész tömegét elevenítő belső kereskedést (ez valóságos nemzeti kincs) fejtse ki magából tulajdon erejével: itthon költvén el a vagyonos hazafiak jövedelmöket, s ennek egy részével különösen vizi és száraz út közlítésekre nagyszerűen (al in grosso) dolgozva. Különösen senki e világon rajtunk nem segít, ha minket a köz hazánk jövendő anyagi jobbléte áldozatra idején nem lelkesít.«

»Vizei és völgyei leírása a dunántúli hajós ágazatnak. Ez öszvefoglalja a Mura, Kanizsa, Pölösike és Zala folyókat, Balatont, Sió, Kapos és Sárvíz folyókat, úgy hogy a Mura-víznek nagy része elválasztva a Drávától, s azon leírt folyók völgyébe lehozva, Tolna és Szegszárd közt egyesülne a Dunával: tehát ezen folyó-ágazatnak fő vize lenne jövendőre a Mura. Ezen vízágazatnak esete Magyarországban száz öl távozatra egy hüvelk körül lenne: azért, mind a csatornát az iszaptól tisztán tartaná a víz-erő, mind elegendő vízmélységet adna azon folyók tömege a hajó186