Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)
Ez Ns. Dombrády János Urnák minő ujjanon felvett, és most be iktatott Tisztartónak áltáljában ki szabott hatás köre; mellyben ha hi ven, és szor- galmatossan eljárand, Uradalmunknak szándékát, előmeneteleit, és jöve- delmeztetéseit bizvást merjük várni. Mellyhez hogy neki az Egek Ura erőt, s egészséget adjon, szivünkből óhajtjuk, őtet Tisztelendő helybéli Kormányozó Ur kegyeibe, a többi Tiszt Uraknak pedig szeretetekbe ajál- ván. Költ Pesten November 12-én 1836. Grosser János, az Ájtatatos Oskolák Provinciálissá.« Forrás: Mernyei uradalom levéltára. Gazdasági gyűlési jkv. 1835—1841. 99. 1837. január 16. Somogy megye tiltakozása Wesselényi Miklós hűtlenségi perében Ismeretesek a Niklával is levelező Wesselényi Miklós ellen indított hűtlenségi per körülményei. A nagy hazaifit először azért fogták perbe Erdélyben, mert a kormány által eltiltott Országgyűlési Napló kinyomtatását kősajtón elvégeztette. Másodszor pedig azért, mert 1833-ban Szatmár megye egyik közgyűlésén ».nagyon keményen« arról beszélt, hogy az örök- váltság megtagadásából könnyen parasztlázadás ütheti fel a fejét. A bíróság e kijelentéséért azonnal megindította ellene a mondvacsinált »nótapert«, amelyet sok huzavona után a megyék — köztük Somogy is — többszöri tiltakozása ellenére 1839-ben — 3 évre való elítéltetése (követett. A reformnemzedék kiváló patriótája szükségesnek tartotta »más terjedtebb nyilvánosság nem létében«, hogy időről-időre tájékoztassa a megye rendjeit körlevélben 'az ellene önkényesen és törvényellenesen indított per »léptsőkénti« állásáról. A megyéhez gyöngybetűkkel megírt beadványa így hangzik: »Tekintetes Karok és Rendek! A szólás-szabadságának személyemben megsértett ügyét nemzeti köz-ügynek tekintette a legközelebbi országgyűlésen a nemzet képviselőinek nagy számú többsége s a Tekintetes Rendek is pártolák a közügyöt, azon buzgó lelkesedéssel, mely a tárgynak közérdekű fontosságához Tekintetes Rendeknek hazafiúi tiszta érzetéhez méltó volt. (Somogy megye a beadvány megérkezte előtt már egyizben tiltakozott Wesselényi mellett az országgyűlésen!) A nemzet képviselőinek felszólalása nem juthatott a fejedelem királyi széke elébe, egyes törvényhatóságok külön felírásai süker (siker) nélkül hangzának el s a nemzeti közsérelem most is orvoslatlan, sőt az elkezdett pörnek, nem személyemet egyedül, hanem a szólásszabadságán ejtett sérelem miatt még inkább a nemzetet s annak törvényes szabadságát érdekli, minden lépés, bármely részről tétetik is, a nemzet figyelmét megkívánja, mert figyelemmel kell kísérni a törvényhatóságoknak mindazt, ami az elkezdett közsérelem folytában a sérelmet súlyosítva történik, figyelemmel csak azért is, hogy minden lépés felett igazságos ítéletet mondhasson a haza és közvélemény. Polgári kötelességemnek ismérem tehát e pörnek az országgyűlés ótai folytatáról a Tekintetes Rendeket időről-időre alázatosan tudósítani. Minek következésében bátor vagyok azonnal az idemellékelt irományokat a 182